Sarkadi Kriszta

Az új kapcsolati minták hírnöke-
ként abban támogatlak, hogy megszülessen benned és veled maradjon a szerelem.

Ajándék, neked!Ariadné fonalaAriadné fonala

Írásaim - blogértesítőm és egyéb fontos híreim - útmutatásait követve könnyedén kitalálsz a félelmek, az elvárások és a régi minták útvesztőjéből, hogy meg- érkezz a szerelem varázslatos birodalmába.

Vedd a kezedbe Ariadné fonalát, és fogadd el ajándékba letölthető gyakorlati útmutatónkat!

Ariadné fonala

E könyvet elolvasva képessé válsz arra, hogy kialakítsd saját "boldogságreceptedet", és megtudd, vajon hogyan, mitől leszel boldog és kiegyensúlyozott a párkapcsolataidban.

Programajánló

2017 augusztus
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

De hogyan engedjem el?

’11nov13
4 hozzászólás
De hogyan engedjem el?

Talán ismered az öreg tanító meséjét, aki teát tölt tanítványának, amikor az megérkezik. A csésze már megtelt, amikor ő még mindig tölti, aztán a tea kifolyik az edényből, bele a tálkába, onnan az asztalra, onnan a földre … A tanítvány rémülten kérdezi:
- Mester, miért teszed ezt? Hát nem látod, hogy pocsékba megy ez a kiváló nedű?
- Épp azért teszem, hogy észrevedd – válaszolja az idős bölcs. – Amíg az elméd tele van mindazzal, amit idehoztál magaddal, addig a tanításom „nem fér bele”. Legyen bármennyire értékes is, nem jut el hozzád, mert nincs számára hely, egészen addig, amíg elmédet ki nem üresítetted.

Ugyanígy, amíg régi mintáinkhoz ragaszkodunk arra vonatkozóan, hogy milyen egy számunkra ideális párkapcsolat, nem tudjuk megélni mindazt a jót, ami valójában csak arra vár, hogy beengedjük az életünkbe. Ha képesek vagyunk mindezt elengedni, és üres kézzel, nyitott szívvel hagyni, ami történni akar, hamarosan valódi csodákat fogunk átélni.

- Jó, jó, ezt értem – kérdezheted most -, de HOGYAN történik az elengedés? Hogyan engedjek el valakit, akit szeretek, de ő el akar menni, vagy már el is ment? Hogyan engedjek el olyan régi mintákat, amelyek létezéséről nem is tudok? Hogyan engedjem el a félelmet, hogy a szerelmem újra el fog hagyni? Honnan tudhatom, hogy jó döntést hozok, ha elengedek? Hogyan birkózzak meg a hiánnyal, amit az elengedésből fakadó űr teremt?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdések érkeznek a hozzászólások között, valahányszor az elengedésről írok. Az egyik elvonuláson valaki úgy fogalmazott, hogy szerinte a boldog, örömteli élet legeslegfontosabb összetevője az elengedésre való képesség. Egyetértek, mert én is ezt tapasztalom. Gyakorlatilag folyamatos elengedésben vagyok, az életem összes területét illetően. Újra és újra el kell engednem

  • a tervet, amit arról készítettem, hogyan fog telni egy napom vagy hetem;
  • az elképzelést arról, hogy a kedvesemmel mikor és hol fogok találkozni, és mennyi időt töltünk együtt és mit csinálunk közben;
  • a gondolatokat arról, hogy mennyi bevételem lesz és miből;
  • az ötleteket arról, hogy mit csinálunk a hétvégén a gyerekekkel;
  • a fantáziát arról, mivel töltöm a szabadidőmet;
  • az elvárásaimat arra vonatkozóan, hogy melyik írásomra hogyan fogtok reagálni;
  • a forgatókönyvemet arról, hogy mi történik egy-egy hétvégi elvonulásomon;
  • a tanultakat arról, hogyan „vezessem” a beszélgetést, amikor valaki párkapcsolati tanácsadásra jelentkezik;
  • és még hosszan sorolhatnám.

Amikor először intenzíven elkezdtem mindezt megtapasztalni, így fakadtam ki:
- Sohasem az lesz, amit én szeretnék! – ám be kellett látnom, hogy ami végül megvalósul, az mindig sokkal jobb, mint amit én kitaláltam. Sőt, többnyire olyasmi történik, ami nekem sohasem jutott volna eszembe.

Ha fáj, az nem szerelem című könyvében Chuck Spezzano így fogalmazza ezt meg:

35. lecke: Ne várj semmit, és akkor a legkisebb dolog is nagynak tűnhet; ha sokat vársz, akkor a legnagyobb dolog is csekélységnek tűnhet. Az elvárásaink korlátok és egyúttal követelések is. Ha valamit elvárunk vagy követelünk, ha megkapjuk, csak ürességet érzünk. Ha nem várunk semmit, akkor bármilyen ajándéknak örvendünk. Minden, amit kapunk, csoda, és új szellemi távlatokat nyit meg.

Ha van valamilyen elképzelésünk arról, hogy mit várunk, akkor csalódásban és frusztrációban lesz részünk. Minden elvárás követelés valakivel szemben. Amikor úgy érezzük, hogy követelnek tőlünk valamit, akkor vagy teljesen elutasítjuk, vagy megadjuk, amit tőlünk követelnek, de elnyomottnak érezzük magunkat attól, hogy azért kell adnunk, mert elvárják tőlünk. Ha hajlandók vagyunk lemondani minden elvárásunkról és az azzal kapcsolatos elképzeléseinkről, hogy valaminek vagy valakinek milyennek kellene lennie, akkor mi is és a helyzetünk is előbbre léphet.”

Próbáld hát ki a következőt: fogj papírt és írószerszámot, és szánj rá egy fél órát, hogy végiggondold az alábbiakat.

  • Keress egy olyan területet az életedben, ahol csalódottságot és frusztrációt érzel. Írd ki magadból mindazt, ami az eszedbe jut. Írd le, mitől érzed rosszul magad, mi az, ami bánt.
  • Fogalmazd meg egy összefoglaló mondatban, mi az, amit elvársz ezzel a helyzettel kapcsolatban; mi az az elképzelés, amihez ragaszkodsz. Amiről azt érzed: ennek így kell lennie, nem másképp.
  • Majd fogj egy tűzálló edényt (a mosogató is alkalmas), tépd apró darabokra a papírt, és égesd el.
  • Közben hangosan jelentsd ki az alábbiakat: Most lemondok arról, amit elvártam és elképzeltem, így végre továbbléphetek. Elengedem az elvárásaimat, és beengedem az életembe a csodát és az újfajta gondolkodásmódot, mert tudom, hogy ez vezet a sikerhez. Szívesen tanulok. Kíváncsian és nyitottan várom, mit hoz a következő pillanat.

Mindezt rendszeresen megtenni talán még ijesztőnek is tűnhet, mert látszólag túl sok benne a bizonytalanság, és ez félelmet kelthet. Pedig csak így juthatunk el a valódi szabadsághoz, amely ahhoz szükséges, hogy bátran elköteleződjünk önmagunk, a szerelmünk, és egy hosszú távú párkapcsolat mellett. Csak így juthatunk el a valódi jelenléthez, amiből az öröm és a boldogság fakad.

Akkor nem vagyunk jelen a saját életünkben, amikor a múltban vagy a jövőben időzünk. Akkor vagyunk a múltban, amikor ragaszkodunk valamihez, ami már elmúlt, és azon bánkódunk, hogy miért múlt el, miért nincs még mindig itt. Újra és újra lejátsszuk az elménkben mindazt, ami történt, és megpróbáljuk megmagyarázni, mit, miért mondtunk vagy tettünk, illetve mit, miért mondott vagy tett valaki más. Amikor ilyesmiken gondolkodunk, rövid úton megérkezünk a bűntudat érzéséhez, vagy pedig valaki más hibáztatásához.

A jövőben akkor időzünk, amikor legyártunk egy sor fantáziát vagy előrejelzést arról, hogy mi minden történhet, és azután ragaszkodni kezdünk az elvárt végkifejlethez. Ez a szokásunk többnyire csalódáshoz vezet. Akár pozitív elvárásainkkal vagyunk elfoglalva (ez az optimizmus) akár negatív kivetítéseinkkel (ez a pesszimizmus), elfeledkeztünk a jelenről. Amikor észreveszed magadon, hogy az életedben zajló eseményekre rendszeresen ezen módok valamelyikén reagálsz – vagyis mindig arra vágysz, hogy bárcsak máshol lennél és valami mást csinálnál -, akkor itt az ideje arra fókuszálnod, hogy elengedd a ragaszkodásodat és megérkezz a jelenbe. Ennek „mellékterméke” lesz az, hogy egyre megelégedettebbnek és boldogabbnak érzed magad.

Nos, mire jutottál? Mihez ragaszkodsz éppen, ami ahelyett, hogy előrevinne, most már inkább akadályoz? Mit teszel annak érdekében, hogy elengedd? Írd meg a hozzászólások között!

Átadom a szót neked …

Szeretettel,

Sarkadi Kriszta

Találtál benne számodra fontosat?

Iratkozz fel, és azonnal értesítelek róla, ha egy új írásom itt megjelenik!

Kattints ide: 

Ariadné fonala >>>


P.S. Ha van kedved, olvass bele, miről írtam egy évvel ezelőtt: Tényleg elérhető vagy? Arról szól, hogyan tehetünk szert nyitottságra és önbizalomra, amely elengedhetetlen kelléke annak, hogy megszülessen bennünk és velünk maradjon a szerelem …

Kategóriák: Gyorssegély


Ha tetszett, kattints az alábbi linkekre, és oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

Moni’12 okt 24 - 10:32

Nos, jó ez a kiüresedés a jelenre,
de az már nem helyes, hogy semmi elvárásom nincs,és minden kis apróságnak nagyon örülök majd-mert hosszútávon, ha apróságoknál többet nem is ad a nagy ö, akkor behal a kapcsolat...a szeretetre kiéhezett nök is így vannak egy végre felbukkanó pasival egy ideig, csak aztán mégis csalódnak, mert ennél azért többre számítottak, minthogy kihasználják öket. Mivel ha nagyon örül minden kis dolognak, ezt kifejezi önmaga nagyon odaadásával, amire vadásznak a nagyon nem férfias férfiak....(remélem érthetö volt)

Moni

Kata’12 nov 13 - 10:00

Sziven utott ez az iras. Tul sok mindenhez ragaszkodom. Reszukhoz elvekbol amik meghatarozzak a szemelyisegem. De sok mindenhez csak onbecsapasbol.

Es ez eljuttatott arra a pontra hogy nincs ertelme az eletemnek.

Gorcsosen ragaszkodom a parkapcsolatomhoz es elvarom hogy tokeletes legyen es vegre osszehazasodjunk. Abban biztam hogy az megvaltoztatja majd a bensom es visszaadja az onbecsulesem. Mindekozben nem vettem eszre hogy megfojtom a parom en magam pedig a rabjava teszem magam.

Most eljutottunk arra a pontra... hogy ha nem kezdunk teret adni es kapni akkor veget fog erni a kapcsolat. Ezt pedig nem akarjuk. Mindketten hibasak voltunk a tulzott osszenovesnek... es ezt mindketten be is lattuk.

Megis hatalmas a fajdalom... mintha elvonokurara keszulnek. Pedig a hangsuly a kapcsolat ujraformalasan van ... megis olyan mintha szakitanank. Es valoban! Szakitanom kell az elvarasaimmal... elengednem az onvadat es ujra teljes erteku emberre kell valnom.

Eletem egyik legnehezebb szakasza kovetkezik.

Koszonom ezt az oldalt. Nagyon sokat fog nekem segiteni ezen az uton.

hani’14 máj 08 - 03:36

Sajnos en is ragaszkodom olyan dolgokhoz amelyeknek nincs is ertelmuk,legalabbis en nem erzem. Beleszerettem a kollegamba aki csak kihasznalt es csak bejelentette hogy vege,nem erez semmit irantam. Mint derult egbol villamcsapas,csak igy.Ennek ellenere en meg mindig nem tudom elengedni,nagyon hianyzik es mindig sirok. Nagyon faj es szeretnem elengedni mert nem erdemel meg, megis olyan nehez. O siman eli tovabb az eletet,mig en szenvedek miatta. Es tudom az ido segit de ez most megsem vigasztal, annyira szomoru vagyok. Mar senkiben sem tudok bizni.

Lilly’14 okt 07 - 23:32

Hihetetlen nehez valamit elengedni. Azt hittem hogy jo majd az ido segit. Az elejen meg csak a multba neztem vissza elkepzeltem milyen lett volna ha nem kovetelem el a hibaimat es meg mindig velem lenne. De aztan csak az uresseget erzem. Szeretnek tul lenni, felejteni, boldog lenni. Regen mikor tizenevesek azt mondtak hogy ' jajj osszetort a szivem' gondoltam mekkora butasag. Hiszen ez lehetetlen. Egy sziv nem tud osszetorni... es igy felnott fejjel kellett megtapasztalnom hogy mekkora igazsag is van ebben. Es nem csak igazsag, fajdalom is. Ugy ertem, erzem a fajdalmat a szivemben, a mellkasomban... minden percben mikor arra gondolok akit a vilagon mindennel jobban szeretek. Hibat kovettem el, nem tudott megbocsajtani, elment. Ez a fajdalom meg szep lassan vegez velem. Most mar nem idozok annyit a multban, inkabb a szamomra tokeletes jovot kepzelem el vele. Hogy egyszer majd kopogtat es azt mondja szeret. Hogy boldogok leszunk. De valahogy azt erzem ez
soha nem fog bekovetkezni. Mindennel jobban szeretnem elengedni. Hogy ne fajjon hogy kepes legyek ra hogy ujra megtalaljam a boldogsagot valaki mas mellett. De elultozott mindenkit magam mellol...mert nem tudok masra gondolni. A szivem, es az elmem vele van tele. Neha mar azt hiszem hogy soha senkit nem tudok szeretni tobbe... Almodozo lettem es az elet szep lassan elhalad mellettem...

:(

Hozzászólás

Kérünk, a kiemelt mezőket mindenképpen töltsd ki!

Fontos: a rendszer 30 perc után automatikusan kiléptet; ezért ha a hozzászólásod megírása meghaladta a fél órát, akkor javasoljuk, hogy jelöld ki az üzenet teljes szövegét, másold (CTRL + C), majd végezz el egy frissítést (F5), illeszd be (CTRL+V), és csak ezután kattints az Elküld gombra!

A blogomról

A blogomról

Neked szól ez az oldal, ha vannak kérdéseid, és tenni akarsz annak érdekében, hogy szerelmi kapcsolataidban (is) olyan életet élj, amilyenre szíved legmélyéről vágysz. Számtalan izgalmas, egyben elgondolkodtató nézőpontot fogok eléd tárni, hogy saját megoldásod kialakítására inspiráljalak.

Ennek is örülni fogsz

Szerelmes Zarándoklat: szept. 21-24.

Természet, csend, gyaloglás, szerelem, remek társak, izgalmas beszél- getések, teljes feltöltődés! Gyere te is!  Tovább »

Tárt karokkal - ELFOGADÁS elvonulás Debrecenben: szeptember 30.

Itt a helyed, ha szeretnél elvárások helyett teljes elfogadással fordulni azok felé, akik fontosak neked!  Tovább »

Itt vagyok, kedvesem! - szerelemteremtő online kurzus

Vess véget az egyedüllétnek! Készülj fel a szerelemre, és teremts helyet az életedben a társadnak!   Tovább »

A múzsa csókja - ideális életedet megteremtő online kurzus

A heti levelek ötletekkel és energiával töltenek fel, hogy az életed pont olyan legyen, amilyennek sze- retnéd!  Tovább »

Ajándék: 1 könyv + 4 hanganyag!

Kattints, iratkozz fel most, és töltsd le a könyvet azonnal! Másnap pedig érkeznek a hang- anyagok!  Tovább »

Találkozzunk az Instagramon is!

Itt minden nap egy új boldogságteremtő mantrát találsz, és pillanatképeket arról, mivel foglalkozom éppen.  Tovább »

Legolvasottabb
írásaim


Blog kategóriák

Korábbi írásaim