Sarkadi Kriszta
Az új kapcsolati minták hírnöke-
ként abban támogatlak, hogy megszülessen benned és veled maradjon a szerelem.
Írásaim - blogértesítőm és egyéb fontos híreim - útmutatásait követve könnyedén kitalálsz a félelmek, az elvárások és a régi minták útvesztőjéből, hogy meg- érkezz a szerelem varázslatos birodalmába.
Vedd a kezedbe Ariadné fonalát, és fogadd el ajándékba letölthető gyakorlati útmutatónkat!
E könyvet elolvasva képessé válsz arra, hogy kialakítsd saját "boldogságreceptedet", és megtudd, vajon hogyan, mitől leszel boldog és kiegyensúlyozott a párkapcsolataidban.
A szerelmes nő, meg a két öreg fotel
Néhány héttel ezelőtt a nagymamám egy vidéki városból Budapestre költözött. Mivel a hatalmas házat egy picurka lakás váltotta fel, csak a legszükségesebb bútorait hozhatta magával, a többit egy szeretetszolgálatnak ajándékozta. Így még a költözés előtt lecsaptam két fotelre, amikre majd egyszer, ha nagyobb lakásba költözöm, szükségem lesz. A nagymamám örömmel adta, mivel így a családban marad, nekem pedig nem kell majd újakat vásárolnom, amikor szükségem lesz rájuk.
Igen ám, csakhogy a tervem, hogy addig egy barátomnál helyezem el őket, dugába dőlt, mert ott is megtelt a raktár, nem fér el sehova. Így a fotelek egy pincelejáróba kerültek átmenetileg, és anyám – aki a felköltöztetésükben segédkezett – figyelmeztetett, hogy ott nem maradhatnak sokáig, mert útban vannak, minél előbb szállítsam el őket.
A megvalósítással lassan haladok, már hetek teltek el, és a fotelek még mindig ott gubbasztanak, ahová lerakták őket. Így valahányszor a telefonom kijelzőjén ez a szó jelenik meg: „Anyu”, összerándul a gyomrom, mert attól tartok, megkérdezi, mikor viszem el a foteleket, nekem pedig még nincs erre válaszom. De legnagyobb meglepetésemre SOHASEM kérdezi meg. Én pedig ezért rendkívül hálás vagyok, már nem rándul össze a gyomrom, és örömmel veszem fel a telefont, mert tudom, hogy jót fogunk beszélgetni valami egészen más dologról, és eközben nem kell lelkiismeret furdalást éreznem. Azt érzem, anyám bízik bennem, tudja, hogy felnőtt, felelősségteljes ember vagyok, és hogy meg fogom találni a legjobb megoldást.
Amikor ezt először így végiggondoltam, és a hála, meg az öröm érzésében időztem, hirtelen megértettem, mit értett a kedvesem azon, amikor így szólt:
- Én válaszolok, de nem vagyok digitális – mondta, amikor felróttam neki, hogy oly ritkán kapok választ a neki küldött (édes, kedves, becézgető, szerelmes – tehát nem kérdést tartalmazó) sms üzenetekre. Most felismertem, hogy valahányszor elküldtem egy üzenetet, mellé csomagoltam a válaszadásra vonatkozó elvárást is. Így hiába volt maga az üzenet kedves és szeretetteli, okozott egy adag lelkiismeret furdalást is, ami könnyen eltörölhet minden kedvességet és szeretetet. A szavakat elolvasva ő valószínűleg örömmel elmosolyodott, szeretettel rám gondolt, és úgy érezte, ez elegendő, nem szükséges szavakba öntenie és „digitális” módon is elküldenie nekem az érzéseit. És ez azért van így, mert ő egy másik ember, tehát nem úgy működik, mint én.
Amíg ezt nem értettem meg, gyakran előfordult, hogy aggodalmaskodó kérdések sora lepte el az elmémet:
- Valamit rosszul csinálok?
- Talán nem is szeret engem?
- Lehet, hogy nem is akar hosszú távú kapcsolatot?
- Lehet, hogy csak pazarlom az időmet és tovább kellene lépnem?
Valószínűleg számodra is ismerősek ezek az elbizonytalanító gondolatok és érzések. Hiszen mostanra már te is átéltél egyet, s mást, és szeretnéd a további fájdalmakat elkerülni. De vissza tudsz emlékezni arra is, hogy mi az eredménye annak, ha hagyod eluralkodni ezeket a gondolatokat?
- Rettegni kezdesz, ha a kedvesed nem telefonál.
- A barátaidat kérdezed arról, vajon „mit jelent” az, ha így tesz, vagy, ha úgy tesz.
- Feszültté, idegessé válsz.
- Nem tudsz aludni, egyre csak az esélyeket latolgatod.
Mélységesen vágysz arra, hogy szeressenek, ám annyira félsz a csalódástól, hogy szép lassan önmagad árnyékává válsz. (Jól ismerem ezt az állapotot, én is átéltem.)
Mit gondolsz, mikor vagy igazán vonzó, amikor magabiztosan ragyogsz, vagy amikor ideges vagy és feszült? Amikor magától értetődőnek veszed, hogy a kedvesed imád téged, vagy amikor attól tartasz, hogy ugyanúgy elhagy, mint az, aki előtte volt? Amikor arra figyelsz, hogy jól érezd magad a jelen pillanatban, vagy amikor azon aggodalmaskodsz, vajon mit hoz a jövő?
Költői kérdések ezek, hiszen a válasz nyilvánvaló: a leghatékonyabb módja annak, hogy elérd, beléd szeressen (és aztán úgy is maradjon), akit kiszemeltél magadnak az, ha kizárólag a jelen pillanatra fókuszálsz. Miért? Hát azért, amiért én is el tudom dönteni, hogy mikor és hová szállítom azokat a bizonyos foteleket. A szerelmed egy másik ember, aki – ugyanúgy, ahogy te is – szabadon azt teheti, amit akar. Ha fel akar hívni, felhív. Ha be akar mutatni a családjának, bemutat. Ha el akar köteleződni melletted, elköteleződik. Mindezt nem szükséges sem kierőltetned, sem előre látnod. Tehát, ha úgy érzed, végre megérkezett álmaid férfija/asszonya, és benned felmerül a rémült kérdés, hogy mit csinálj most, a válasz ez: SEMMIT!
Amikor mindenáron tenni akarsz valamit, az csak annyit jelent, hogy egymásra halmozódtak az elvárásaid, és szeretnéd rávenni a kedvesedet arra, hogy eszerint működjön: hívjon fel, találkozzon veled, köteleződjön el melletted. Ám, ha egy igazi férfit vagy egy igazi nőt választottál magadnak, akkor beláthatod, hogy nem kell őt noszogatnod.
Tehát, ha már 10 órája elküldted az sms-t és ő még mindig nem válaszolt, akkor engedd el az egészet. (Az előző blogbejegyzésben írtam arról, hogyan.) Ha már csütörtök este van, és még mindig nem beszéltétek meg, mi lesz a hétvégi közös program, engedd el. Ha már hetek óta találkozgattok, és még mindig nem mutatott be a barátainak, engedd el.
- De hát nem lenne sokkal okosabb felhívni, írni neki, találkozni vele, hogy el ne veszítse az érdeklődését irántam? – kérdezhetnéd most.
- Nem – válaszolom én, de belső bölcsességed is ugyanezt mondja, ha van alkalmad elcsendesedni, és meghallani a hangját.
Amikor megpróbálsz rávenni valakit, hogy az elvárásaidnak megfelelően cselekedjen, csak azt tudatod vele, hogy rászorulsz; hogy kétségbeestél; hogy nem bízol benne, sem abban, hogy tisztában van vele, mi a legjobb a számára. Ha valóban ő AZ, akkor nem szükséges irányítanod. Minél nagyobb nyomást próbálsz rá gyakorolni, ő annál hátrébb lép – épp az ellenkezőjét teszi annak, amit szeretnél.
Mi hát a teendő? Egyszerű: tedd a jelen pillanatot annyira csodálatossá, hogy a partneredben megjelenjen a vágy: ez jó, kérek még! Vigyázz, ne ejtsd magad csapdába itt! Mindez nem azt jelenti, hogy meg kéne magad játszanod, és olyannak mutatni magad, amilyen nem vagy. Épp ellenkezőleg: légy önmagad, mulass jól, nevess sokat, légy laza, mosolyogj, bolondozz, flörtölj, ÉLVEZD A PILLANATOT! Ne engedd, hogy a gondolat „de annyi minden múlik most ezen” beférkőzzön az elmédbe és megmérgezze a pillanatot! Hiszen azt akarod, hogy a másik szabad akaratából válasszon téged, pont azért, mert annyira jól érzi magát veled! Veled, aki olyan vagy, amilyen vagy. Ha az elején elkezdesz színészkedni, folytatnod kell, és egy idő után rettentően elfáradsz …, meg bele is sülsz …
Szóval az én legújabb sikerélményem az, hogy egy újabb elvárás-halmot dobtam le magamról. Aminek az eredménye az, hogy pár nap alatt még közelebb kerültünk egymáshoz, mint voltunk (a boldogságnak nincs „teteje”), és néhány régóta dédelgetett vágyam ismét az ölembe pottyant …
Mit érzel, neked milyen elvárásaidat kellene elengedned? Írd meg a hozzászólások között, és hidd el, amint a szándékodat szavakban is kifejezed, azonnal elkezdődik az átalakulás! Szóval, hogyan fejeznéd be az alábbi mondatot? Most elengedem arra vonatkozó elvárásomat, hogy …
Átadom a szót neked …
Programjaimon pedig örömmel támogatlak abban, hogy az elvárásaid elengedése, az önmagaddá válás folyamata, és a szerelem megszületése benned is a lehető legkönnyedebben történjen:
November 30-án és december 14-én: SZERELMI JÓSLÁS - másképp
Amikor a Szerelmi jóslás keretében találkozunk, azt fogod érezni, hogy itt végre önmagad lehetsz, végre te vagy a fontos, itt nem kell elvárásoknak megfelelned. Ebben az önmagadra szánt, megszentelt időben és térben összekapcsolódhatsz a lelkeddel (a belső bölcsességeddel, a valódi lényeddel, a felsőbb éneddel), és választ kaphatsz azokra a kérdésekre, amelyek oly régóta foglalkoztatnak. Kattints ide a részletekért >>>!
December 4-én: Üres kézzel - egynapos ELENGEDÉS workshop
Amíg régi mintáinkhoz ragaszkodunk arra vonatkozóan, hogy milyen egy számunkra ideális párkapcsolat, nem tudjuk megélni mindazt a jót, ami valójában csak arra vár, hogy beengedjük az életünkbe. Ha képesek vagyunk mindezt elengedni, és üres kézzel, nyitott szívvel hagyni, ami történni akar, hamarosan valódi csodákat fogunk átélni. A Szerelemvonat 5. utazásán ahhoz kapsz eszközöket, hogy a kedvesed megtalálása, valamint a melletted lévő társsal való örömteli kapcsolat érdekében hogyan adhatod át az irányítást a felsőbb erőknek. Kattints ide a részletekért >>>!
December 8-án és január 5-én: SZÍVGYÓGYÍTÁS énekhanggal
Az énekhanggal való gyógyítás azért rendkívül erőteljes, mert a zene egy olyan nyelv, amelyhez nincs szükség az elmére. A gyógyulás hatására átalakul, ahogyan önmagadra, a többi emberre, és a világra tekintesz. Elengeded korlátozó hiedelmeidet, és tisztábban látod, mi az, amire szíved legmélyéről vágysz. Világosan megfogalmazott szándékaid mentén arra összpontosítasz, amit ténylegesen szeretnél, így minden egyre könnyedebben, és egyre rövidebb idő alatt valósul meg. Kattints ide a részletekért >>>!
Szeretettel,
Sarkadi Kriszta
P.S. Ha van kedved, olvass bele, miről írtam egy évvel ezelőtt: Az ellentétek vagy a hasonlóságok vonzzák egymást? Arról szól, milyen összefüggést fedeztem fel a különbségek, a hasonlóságok, és a hosszantartó, boldog párkapcsolatok között …
Kategóriák: Egyedül
Ha tetszett, kattints az alábbi linkekre, és oszd meg ismerőseiddel!
Hozzászólások
Andi’11 nov 30 - 09:01
Leila’11 nov 30 - 12:42
Hihetetlen jókor jött ez az írás és sikerült visszarángatnia földre :) Pont azon kattogott az agyam, hogy vajon miért nem ír vissza a reggeli emailemre a "kiszemeltem", pedig amúgy tudom, hogy úgy is visszaír, ha tud. Köszönöm Kriszta!
Leila
Pöci’11 nov 30 - 12:46
Elengedem az akarást és befogadom a megengedést.
Pöcike
Rácz Melinda’11 dec 01 - 09:06
Bár nem pont idevágó a probléma de szeretném ha tanácsot adnál. Egyedülálló kétgyermekes anyuka vagyok akinek belépett az életébe egy olyan férfi aki rettentően vonzza.A vonzódás kölcsönös még akkor is megkeresett amikor töröltem magam arról az oldalról ahol találkoztunk. De és itt jön most a de neki nincs gyermeke én pedig nem akarok többet.Segits nekem mert ezen tipródok .
Melinda
Maria’11 dec 01 - 12:15
Nekem nincs mit elengednem, mert nincsenek elvarasaim, es ettol jol erzem magam.
Maria
Sarkadi Kriszta’11 dec 01 - 12:43
Kedves Melinda!
Beszélgettetek már a gyerekkérdésről? Biztosan tudod, hogy ő szeretne gyereket? Vagy csak te gondolod azt, hogy biztosan akar, te meg biztosan nem akarsz, így ez a kapcsolat biztosan nem is működhet?
Ismerek olyan boldog párt, ahol a nő idősebb a férfinál, a gyerekei már felnőttek, így nem akar többet, de a férfi sem akar, és ebben teljesen biztos már több, mint 10 éve.
Ismerek olyan boldog párt, akik szétmentek, mert a nő akart gyereket, de a férfi nem, mert korábbi kapcsolatából már van neki elegendő. Ám a férfi idővel meggondolta magát ez ügyben, visszahódította nőt, és most zajlik a gyerekprojekt ...
Marianne Williamson A csodák kora című könyvében ír arról, mennyire fontos lenne megengedni magunknak, hogy élvezzünk egy szerelemmel és örömmel teli kapcsolatot akkor is, ha nem életre szóló.
Szóval én azt javaslom, hogy találkozz vele és őszintén mondd el neki az aggodalmaidat. A többi lépést pedig csak onnantól kell látni ...
Szeretettel,
Kriszta
Borosnyay Péter’11 dec 04 - 14:46
Kriszta ismét maradandót alkotott.
Ezúttal sem kellett csalódnunk a hozzáállásában :-)))
"Akit szeretsz, engedd szabadon.
Ha visszajön, a tiéd.
De ha nem, soha nem volt a tiéd."
Mint a madár.
Most már csak azt kéne eldöntenem,
sas legyek vagy galamb ?
Petyus ;-)))
Sarkadi Kriszta’11 dec 05 - 20:58
Drága Petyus!
Köszönöm kedves, és mindig vidámságot csempésző szavaidat! Örülök, hogy újra itt vagy! Hová tűntél? Hol feliratkozol, hol meg le ...
Ha már madár ... azt hiszem, én egy színpompás tukánó lennék szívesen egy dél-amerikai esőerdőben ...
Szeretettel,
Kriszta
Andi’11 dec 10 - 18:51
Veletlenul klikkeltem az irasra, gratula hozza! Olvasas kozben arra gondoltam, de kar, hogy nem olvastam el mindezt hamarabb! (Vagy nem jutott eszembe nekem valahogy magamtol mindez, hisz olyan logikus.) Talan mashol tartanek. :) Koszi, - es hat ezeket az eszalasztott alkalmakat akkor most elengedem. :)
Andi
Zsóka ’11 dec 13 - 20:08
Egy előbbi hozzászóló és Péter szép idézete csak megerősített abban a hitemben, hogy jó úton járok. Az én "párom" is fiatalabb és folyton csak az "öregségemmel" foglalkozik, mégis érzek valamit!Soha nem fogok szorosan senkit magam mellett, mindig elengedő vagyok, még örülök is, ha Ő jól érzi magát, de így fáztam rá tavaly 2X is ugyanattól az embertől ! Nem tőle !
Zsóka
Zsuzsa’11 dec 15 - 10:26
Kedves Kriszta!
Ez az írásod ismét telibe talált! :)
Ha Ő az, akkor nem kell irányítanod! Én kb. 3 éve küzdök azért, hogy "átalakítsam" a párom, olyan dolgokat, amiknek természetesnek kellene lenniük. És most jött el a pillanat, hogy elfáradtam, nem törődtem már semmivel, és akkor, amikor rájött, hogy most valóban elveszíthet, megváltozott minden! Más ember lett, és mindent megtesz, amiért én eddig küzdöttem. És most... Talán furcsán fog hangzani, de az talán egy emberi tulajdonság, hogy most már nem is élvezem annyira, mert megszoktam, hogy 3 év alatt mindent egyedül terveztem, megvolt a saját életem úgy, hogy közben volt egy párom! Hm. Érdekes dolgok ezek! És benne van a pakliban, hogy egy ideig tart csak, és még mindig vannak alapvető dolgok, amikkel nem ért egyet, de "eltűri". Te mit gondolsz erről a helyzetről??
Köszönettel: Zsuzsa
Zsu
Marianna’11 dec 17 - 09:15
Kedves Kriszta!
Nagyon köszönöm Neked ezt a cikket!!!! Még senki nem juttatta el ennyire közvetlenül, hogy miért is ne aggódjak, ha nem kapok azonnali - de legalább 1-2 órán belül - választ sms-emre.
Nagyon jót nevettem magamon, a felismerésen....
Nyugodt és derús lettem. Köszi!!!!
Marianna
Sarkadi Kriszta’12 jan 04 - 11:20
Kedves Zsuzsa!
Leginkább azt támasztja alá a történet, amit leírsz, hogy bármennyire elégedetlenkedünk is egy kapcsolatban, valamilyen módon mi magunk is fenntartjuk az adott helyzetet. Pont arról írsz, hogy amikor megkaptad mindazt, amire vágytál, hirtelen nem is érezted olyan fontosnak, mert a másik oldalon pedig megváltozott a megszokott életed.
Ha pedig az elfogadásunk (vagy a másiké) nem valódi, hanem csak valamiféle "eltűrése" a helyzetnek, az előbb utóbb hatalmi harchoz, konfliktusokhoz vezet. De ez nem baj, ilyenkor csak az a fontos, hogy tudjunk erről, és rászánjuk az időt és az energiát a dolgok kibeszélésére és megoldására.
Szeretettel,
Kriszta
EMCI’14 júl 22 - 22:24
Most elengedem a legnagyobb vágyaimat hogy rám írjon, keresse a társaságom, akarjon, az enyém legyen, szeressen .
EMCI
Hozzászólás
Kérünk, a kiemelt mezőket mindenképpen töltsd ki!
Neked szól ez az oldal, ha vannak kérdéseid, és tenni akarsz annak érdekében, hogy szerelmi kapcsolataidban (is) olyan életet élj, amilyenre szíved legmélyéről vágysz. Számtalan izgalmas, egyben elgondolkodtató nézőpontot fogok eléd tárni, hogy saját megoldásod kialakítására inspiráljalak.
Ennek is örülni fogsz
Merj nagyot álmodni! Majd indulj el, váltsd valóra az álmaidat, és legyen neked is mesébe illő életed! Tovább »
Ha szeretnéd mélységesen megszeretni önmagad és örömtelivé tenni az életed, akkor feltétlenül szerezz be egyet! Tovább »
A gyakorlatok elvégzése olyan változást indíthat el az életedben, amely legmerészebb álmaidat is felülmúlja! Tovább »
A rendszeres meditációval könnyedén szerelmes, boldog, harmonikus életet teremthetsz magadnak. Tovább »
Kattints, iratkozz fel most, és töltsd le a könyvet azonnal! Másnap pedig érkeznek a hang- anyagok! Tovább »
Itt minden nap egy új, inspiráló haikut találsz, és pillanatképeket arról, hogy mi az, ami mostanában foglalkoztat. Tovább »
Elengedem, azt a vágyam, hogy irányítani akarom az érzéseit, tetteit. Hogy azt mondja: döntöttem, Téged akarlak.
Na, ez jó lenne, ha teljesülne :)
A baj csak az, hogy eddigi tapasztalataimból azt szűröm le, hogy Ő olyan pasi, akit sajnos lasszózni kell, mert fél. A sebezhetőségtől, a kudarctól, a jövőtől, és inkább tolat, minthogy előre lépjen. Viszont pont ez miatt már magamnak is sok vagyok, hát akkor még neki?! De valószínűleg én sem vagyok tisztában az értékeimmel, és nem bízok benne kellően, ha attól félek nem képes tenni a boldogságunkért. Hogy neki nem ér ennyit az egész. A vágy megvan, és a pillanatokban sincs gond, csupán a lehetőségekben, melyek megadnák a pillanatokat. Ez az amit Ő nem keres. Azt veszem észre, minél erősebben érez, annál jobban curikkol vissza. Bonyolult egy lélek a drágám:) Ez van.
Köszönöm Kriszta!
Andi