Sarkadi Kriszta

Az új kapcsolati minták hírnöke-
ként abban támogatlak, hogy megszülessen benned és veled maradjon a szerelem.

Írásaim - blogértesítőm és egyéb fontos híreim - útmutatásait követve könnyedén kitalálsz a félelmek, az elvárások és a régi minták útvesztőjéből, hogy meg- érkezz a szerelem varázslatos birodalmába.

Vedd a kezedbe Ariadné fonalát, és fogadd el ajándékba letölthető gyakorlati útmutatónkat!

E könyvet elolvasva képessé válsz arra, hogy kialakítsd saját "boldogságreceptedet", és megtudd, vajon hogyan, mitől leszel boldog és kiegyensúlyozott a párkapcsolataidban.

Programajánló

előző2024 novemberkövetkező

H K Sze Cs P Szo V

Ha szerelemre vágysz, hagyj fel néhány régi szokással!

’11jún17
20 hozzászólás

Sokszor írtam már arról, milyen lépéseket érdemes megtenned annak érdekében, hogy magadhoz vonzd ideális társadat. Aztán persze az általam leírtakon kívül is számtalan ötletből válogathatsz: talán új tevékenységekbe fogsz, regisztrálsz néhány társkereső oldalon, elkezdesz sportolni, vagy új ruhákat vásárolsz, hogy még jobban nézz ki, és szólsz a barátaidnak, hogy szívesen megismerkednél néhány új emberrel.

Arról azonban még nem esett szó, hogy mivel érdemes felhagynod ahhoz, hogy megérkezzen az életedbe a megfelelő partner. Lehet, hogy már sikeresen leszoktál néhány károsnak nevezett dologról, mint például a dohányzásról, vagy a túlzott evésről. Most azonban a hozzáállásról, a hiedelmekről és az érzésekről lesz szó. Ha ugyanis ezen területek valamelyikén képes vagy felhagyni valamely régi szokásoddal, máris sokkal közelebb kerülsz ahhoz, hogy összetalálkozz ideális társaddal.

Összegyűjtöttem számodra néhány olyan dolgot, amelyeket érdemes megfontolnod, ha szeretnéd, hogy megszülessen benned és veled maradjon a szerelem.

1. Hagyj fel a másik nem iránt érzett haragoddal.

Az eddigi párkapcsolataiban átéltek hatására talán észrevétlenül alakult ki benned az az általános harag, amit most már minden férfi vagy minden nő iránt érzel. Talán úgy véled, csalódottságod és dühöd nem tűnik fel senkinek, mert jól elrejtetted magadban. Ám a helyzet az, hogy mindez jól érzékelhető. Valószínűleg a másik sem tudná megfogalmazni, hogy miért nem akar közelebbi ismeretségbe kerülni veled – egyszerűen csak nem akar. Szóval csípd fülön azokat a gondolataidat, amelyek így kezdődnek: A férfiak mindig …., Minden nő … , és ereszd szélnek őket. Engedd meg, hogy a férfiak és a nők felfedjék előtted valódi, pillanatnyi énjüket – így sokkal nagyobb esélyed lesz arra, hogy megleld az igazit.

2. Zárd le múltbéli kapcsolataidat.

Ha úgy próbálsz meg randevúzni, hogy egy még befejezetlen kapcsolatot cipelsz magaddal, a másik érezni fogja, hogy nem vagy teljesen elérhető; hogy még neked is kétségeid vannak arra vonatkozóan, hogyan tovább. Ha abban reménykedsz, hogy valamely régi partnered visszatér, ezt mások is megérzik. Ideális társad viszont nyilvánvalóan egy olyan partnerre vágyik, aki teljes egészében elérhető. Nehéz lesz bárki számára is vonzóvá válnod, amíg nem állsz teljesen készen.

3. Hagyd abba a tökéletességre való törekvést.

Mindaddig egyedül maradsz, amíg úgy véled, a testednek, a pénztárcádnak, vagy az érzelmeidnek tökéletes formába kell kerülnie ahhoz, hogy szerethető légy. A tökéletesség állapota ritkán érhető el, hiszen eredendően tökéletlenek vagyunk. Viszont van néhány szerencsés ember odakint, akiknek így vagy tökéletes, és hamvas, és üde, és vonzó, ahogy vagy.

4. Többé ne védd magad a sérülésektől.

Így nehéz lesz hozzád férni ...

(Így nehéz lesz hozzád férni …)

Tudtad, hogy sokszor tudattalanul is sorozatos teszteknek vetjük alá lehetséges partnereinket, hogy kiderítsük: biztosan nem fognak azon a módon megbántani, ahogy mások tették velünk a múltban? Ám ez sajnos nem működik: a másik ugyanis – ha nincs is tudatában, de lelke mélyén – tisztában van vele, hogy próbára teszik, ezért vagy színlelni fog, vagy szándékosan elbukik a vizsgán. Ehelyett egyrészt fogadd el, hogy a szerelemre is akkor vagy nyitott, ha nem vonod be páncélzattal a szívedet, és vállalod a sebezhetőséget. Másrészt tiszteld magad eléggé ahhoz, hogy mások is tiszteljenek, és határozottan, világosan húzd meg a határaidat.

5. Hagyd abba az ideális társ utáni kutatást.

Amikor a következő párkapcsolatodat „keresed”, az olyan, mint megtalálni egy tűt a szénakazalban. Bár, ha hirdetésekre válaszolsz, és társkereső oldalakon regisztrálsz, az hozhat némi sikert, és mindenképpen alkalmas arra, hogy nagy gyakorlatra tegyél szert a randevúzásban, mégis, az emberek jó része ma is „véletlenül” találkozik a szerelmével – akkor, amikor készen áll rá. Erre a legnagyobb esélyt azzal adod mindkettőtöknek, ha nem keresed, nem vársz rá, hanem már most csodálatos életet teremtesz magadnak.

6. Hagyd abba az arról való beszélgetést, mennyire nehéz megfelelő partnert találni, és milyen kevés azoknak a száma, akikből választani lehet.

Akik egyedül vannak, gyakran így panaszkodnak:
- Már nincsenek is jó pasik, vagy szép nők, akik függetlenek lennének!
- Ott, ahol én lakom, egyáltalán nincsenek egyedülálló férfiak vagy nők!
Nos, nyilván tisztában vagy már a törvényszerűséggel: azt látod, amiben hiszel. Ugyanis egyáltalán nem arról van szó, hogy milyen férfiak és nők találhatók a környezetedben, illetve, hogy maradt-e néhány igazán jó pasi, és gyönyörű nő. Egyáltalán nincs szükséged arra, hogy sok ilyen, meg olyan férfi vagy nő vegyen körül. Amire szükséged van, és amire szíved mélyéről vágysz, az egy bizonyos ideális társ. Ő pedig már készen áll, és csak arra vár, hogy végre megváltoztasd a látásmódodat, és képes légy észrevenni őt.

Mindezek megvalósításában lehet segítségedre egy olyan módszer, amelyben kikapcsolod hétköznapi gondolkodásodat, és a lelkeddel, a belső bölcsességeddel összefonódva veszed fel a kapcsolatot leendő ideális társaddal. Az Égi randevú című meditációs estről így írnak a résztvevők:

„Az egyik legszebb ajándék, amit a meditációban ideális társamtól kaptam, egy gondolat volt, amelyben megnyugtatott, hogy szereti és tiszteli minden eddigi kapcsolatomat más férfiakkal, és hálás értük, hiszen általuk fejlődhettem azzá, ami most vagyok. Általuk tanultam meg úgy szeretni, ahogyan most szeretek. Majd megkérdezte, hogy készen állok-e életünk legszebb és legnagyobb kalandjára? A válaszom igen volt ... S miután egy gyönyörű, szív alakú mágnes dobog a mellkasomban, ami precíz radarként segít rátalálni a páromra a nyitott szemmel élt valóságban, az agyalással is felhagyhatok: a szívem ugyanis odavezet hozzá. Az elmém pedig jó szolgálatot tesz, hogy eligazodjak a közlekedésben ... (Sz. Ági)”

„Telepatikus úton kommunikálva jövendőbeli társunkkal nemcsak vele teremtettünk kapcsolatot s jöttünk rá, hogy sosem vagyunk egyedül, ha nem akarjuk magunkat a magányban elveszettnek érezni; hanem a bennünk lévő, vele kapcsolatos bizonyosság megvalósító erejét is engedtük végre teljes gőzzel működni, hatni. (Szabó Gabriella)”

Gyere hát el

az Égi randevú

című meditációs estre, és kezdd el magadhoz vonzani a párodat! E meditáció után többé nem kell azon gondolkoznod, vajon mit kell még tenned (vagy mit kell még elengedned) ahhoz, hogy végre rád találjon a szerelem – elég, ha belső hangod finom iránymutatásait követed.

Addig pedig írd meg a hozzászólások között: Mire emlékszel, neked miről kellett leszoknod ahhoz, hogy megérkezzen hozzád a partnered? Utólag hogy érzed: megérte? Ha végignézed a fenti, hatos listát, melyik az a pont, amelyik a leginkább elgondolkoztat? Mit gondolsz, melyik – a boldog, harmonikus párkapcsolatra vonatkozóan „ártalmas” – szokásodtól lenne most érdemes megválnod?

Átadom a szót neked …

Szeretettel,

Sarkadi Kriszta

P.S. Ha van kedved, olvass bele, miről írtam egy évvel ezelőtt: Zarándoklat a szerelem megszenteléséért. (Arról szól, miképpen lesz egy kirándulásból zarándoklat, és hogyan kapcsolódik mindez a szerelemhez …)

Kategóriák: Egyedül

Ha tetszett, kattints az alábbi linkekre, és oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

Andi’11 jún 17 - 12:07

Kedves Kriszta!
Ha megengeded a jelenlegi kapcsolatom problémáját írom le.
Már annyi mendenen keresztül mentem 2 év alatt, hogy nem is gondoltam volna, hogy ennyi mindnet meglehet élni ilyen rövid idő alatt.
Röviden összegzem a bajom.
Sértve és becsapottnak érzem magam, mert a kedves nem képes viszonozni az érzéseim olyan szinten ahogy nekem az jó. De a legfőbb problémám, hogy ő sem engedi, hogy úgy szeressem ahogy én tudok szeretni. Mindig meghátrál. Nem tudja eldönteni mit akar, stb. Már mindent kipróbáltam, tudod voltam pók, stb.
De rá kellett jönnöm, hogy 1 fecske nem csinál nyarat, bármilyen önzetlen és olykor önfeláldozó hozzáállásom is volt. Tudom, hogy velem van a baj. Már nem tudok hinni semmiben. De az még mindig itt van bennem, hogy ez csak egy hullám, és most épp az alján vagyunk. Csak sajnos elég gyakori az a lenzi hullám és azt hiszem kezdem megelégelni. Az érzéseim nem változtak meg, még mindig ugyanúgy szeretem, de a hozzáállásomon változtatnom kell, mert ez így csak boldogtalanná tesz. Elegem van abból, hogy a szívem után menjek, mert a szeretetre nem a szeretet a válasz. Azt hittem ez mondenkinél így működik, de be kell látnom, hogy nem így van.
Most totál oda vagyok. Mérges vagyok. Rá, magamra , a világra.
Belefáradtam. Volt remény, elindult valami, de elrontottam, megijedtem és most iszom a levét. Ez van bennem.

Hú! Azért jó volt ezt így leírni!
De bárki olvassa is az írásom, ne keseredjen el. Van igaz szerelem, csak most el vagyok keseredve és lehet csak az a baj, hogy nem a megfelelő emberbe szerettem bele.
Ennyi.

Lora’11 jún 17 - 12:18

szia Kriszta, tetszik, amit írsz. Szerintem a legkárosabb dolog, amiről le kell szokni ezek mellett, az az önsajnálat és önbüntetés változatos formái :) én ezen vagyok, és egyetértek azzal, hogy akkor jön, amikor nem várom, ez velem így szokott történni :)

Lora

Mincy’11 jún 17 - 13:57

Ez a gyakorlatiasság, tök egyszerűnek tűnik minden... de mikor ott vannak az érzések, akkor mit tegyünk velük??????????? Minden igaz, amit írsz, úgy van, egy az egyben. Csak olyan , mint a fogyókúra, addig könnyű, míg nem kezdesz bele, csak olvasod. Rendkívül motiváló minden cikked, színtiszta optimizmus. Szeretem. Csak a gyakorlatban nem változik semmi tőle.
Üdvözlettel:

Mincy

Sarkadi Kriszta’11 jún 17 - 17:42

Kedves Andi!

Lehet, hogy éppen most a határaid meghúzását tanulod - azt méricskéled, hogy a másik meddig mehet el, mikor kell azt mondanod: eddig és ne tovább. Az is gyakori, hogy egy kapcsolatban azt tanuljuk meg, mi az, amit nem akarunk - így jobban meg tudjuk fogalmazni, hogy mi az, amit viszont mindenképpen szeretnénk, esetleg egy következő kapcsolatban.

Az, hogy valakit elfogadunk és szeretünk, nem feltétlenül jelenti azt, hogy képesek vagyunk huzamosabb ideig együtt lenni vele. Van olyan, hogy a másik nem tud "jól" szeretni minket, és a kapcsolatban nem kapjuk meg azt, ami számunkra elengedhetetlenül szükséges.

Az fontos, hogy ne csússz bele az áldozat szerepébe, mert az mindig csak eltávolítja a másikat. Kezdj el arra figyelni, hogy egyre több örömmel töltsd meg az életedet, a kedvesedtől függetlenül. Ez megerősít, és energiával tölt fel, így nem fogsz tőle függeni. Ha pedig egyszer csak tényleg eleged lesz, akkor meg fogod tudni hozni a megfelelő döntést.

Szeretettel,

Kriszta

Sarkadi Kriszta’11 jún 17 - 17:50

Kedves Mincy!

Teljesen igazad van: pusztán attól, hogy elolvasunk valamit, még nem változik meg semmi. Attól változik meg, ha elkezdünk másként gondolkodni és másként cselekedni, mint eddig. Tehát az olvasottakat már neked kell átültetned a gyakorlatba. Ha nem megy egyedül, akkor gyere el egyéni konzultációra, vagy a meghirdetett csoportok valamelyikére.

Az érzésekről pedig tudnod kell, hogy mindegyiküket egy gondolat előzi meg. Tehát, ha képes vagy észrevenni, hogy egy érzésed kialakulását milyen gondolat előzi meg, akkor a gondolat megváltoztatásával átalakul az érzés is.

Figyelmedbe ajánlom Chuck Spezzano: Ha fáj, az nem szerelem című könyvét. Arra világít rá, hogy a szerelmi kapcsolatokban átélt fájdalmainkat nem a másik, hanem mi magunk okozzuk az elvárásainkkal, a félelmeinkkel, és az irányítási vágyunkkal. Azt is leírja hozzá, hogyan lehet ezt abbahagyni, és szeretetteli, boldog kapcsolatokban élni.

Szeretettel,

Kriszta

Lajos’11 jún 17 - 19:06

Kedves Kriszta!
Újra megszívlelendő dolgokat írtál. Majdnem teljesen mint amit én is gondolok és tapasztaltam is egy részét.
Mincy leveléhez van egy szeretnék hozzászólni/nem kritizálni/. Többször tapasztaltam már, hogy bár sokszor olvastam, beszélgettem akár a párkapcsolatról is, szükség van a többszöri ismétlésre, míg maga a gondolat tettekké alakul, mert az életünk a körülményeink is folyamatosan változnak. Újabb tapasztalatokat szerzünk az életből és lám egyszercsak minden erőlködés nélkül végre kézséggé vállinak azok a gondolatok, amikre oly sokszor bólintunk és mondjuk IGAZ :így kell csinálni . Sajnos én nem tudom oly jól összeszedni a gondolatokat mint Te, de remélem azért érthetó mire is gondoltam.
Csak még egy utolsó mondat mert nagyon tetszik az elköszönésed, hogy "Szeretettel"
Régebben én is mindig így zártama soraim és most újra érzem, hogy le kell írnom.
Szeretettel:

Lajos

Robi’11 jún 17 - 23:03

Kedves Kriszta!

Szeretném, ha ezt az Égi randevú meditációs estet - vagy legalább egy részletét - kiadnád CD-n is...
Szerintem sok vidéki örülne neki - én biztosan
Sajnos nem tudok felutazni Pestre, de szívesen meghallgatnám a meditációid

Köszönettel:

Robi

Judit’11 jún 18 - 08:27

Kedves Andi,
Amit leirtal mintha magamat latnam A mi kapcsolatunknak mar ugyan vege lett, es ne haragudj hogy ezt mondom, de a tieteknek is csak ido kerdese. Onzetlen szerelem nelkul mindket fel reszerol, nem er az egesz semmit. En ezt megtapasztalhattam rovid idore, es nagyon koszonom ezt, nem is tudtam hogy ilyen letezik. Meg kell razni magunkat es boldogan felallni, tovabblepni,nem kell az idot pazarolni fajdalmas dolgokra,es nem kellene sajnalni magunkat, hiszen sokkal tobbet kapunk a kovetkezo kapcsolatban. Elmeletben egyszeru es tudom is a lecket.Tudom hogy igy van jol, persze a szivem ezt nem tudja elfogadni, mert en is igazan szerettem ot. Ido kell amig a fajdalom enyhul, es igen boldognak erezni magad ez alatt az ido alatt, de ez olyan nehez!
Uj dolgok utan kell nezni, es orulni minden kis dolognak, boldog lenni, es akkor jon a masik. En most ezt probalom megvalositani.
Szeretettel, Judit

Emil ’11 jún 18 - 09:09

Kedves Kriszta!

Valóban hasznos dolgokra hívod fel a figyelmet. A "listádon" sok régi "hibámmal" találkoztam, amit már hosszú évekkel ezelőtt magam mögött hagytam. Talán egy dolog amit nem hagytam éppen magam mögött, az a magam mögött hagyás különös képessége. :) Valójában tudom, hogy nem különös képesség és akár egy pillanat is lehet az egész, és ezáltal már is egyszerűvé válik. Mondom ezt azért, mert sok mindent meg tettem, változtam. És valóban beköszöntött valamikor az általam ideálisnak vélt kapcsolat. Nem egyszer. Ha csalódás is ért, tanultam és tovább léptem, töretlen hittel a szerelembe. Mondhatni, még mostanság is gyermekien fogalmazok róla, ha a tisztaságáról esik szó. Persze mára felnőttem, ha lehet ezt mondani. De egyszer valamikor még évekkel ezelőtt, beköszöntött az életembe egy állapot, amit mai napig nem tudót semmilyen más érzés (sajnos) felváltani. Öröm, boldogság, teljes férfi mivoltomban. Minden amire vágytam. Ez aztán elveszett egyszer csak. Természetszerűen az élet adott gyászidőt, de a sok próbálkozás és próbálkozás után, hogy továbblépjek, csak egy olyan állapotba sikerült eljutnom, hogy már sikerült újra látni a szépet a világban. De belül mélyen az a hasító érzés nem múlt, csak eltemettem magamban, ahogy a világ és én is elvártam magamtól. Tudom nem volt helyes, de úgy gondoltam talán ez lesz a megoldás. Ez után bele is kerültem egy kapcsolatba 3 évre. Ami papíron egy ideális kapcsolat volt. Dönthetem volna úgy is, hogy mélyen ott hagyom azt a csomagot, és feleségem lesz az ideális feleség, a kedves törődő jövöbeli gyermekeim anyja. De tudván az igazságot, nem tehettem ezt sem vele sem magammal. Így is szégyenletes, hogy húztam az idejét, amiből ö nem vett észre semmit. Bár talán szíve mélyén ö is érezte, de ö egy megalkuvóbb típusú lány volt. Szerettük a magunk módján egymást. Talán az ő karmájának szükség volt erre a tanulságra, az én karmámnak, meg a társra, aki mellettem van e időszakban. Szerencsémre egy jó barát(nő) volt már akkor 15 év ismeretség után, mikor összejöttünk. Így ismert. Szakításunk után nem sokkal ő meg is találta vélhetőleg az ideális társat, akit általam ismert meg. Én magam e szakitás után is már 1 jó évvel vagyok, ami őszintén szólva, nem is igazán viselt meg. Még ha az én indulásomból is szakítottuk el azt a cérnát. Akkor is, ismervén magam, csak újabb bizonyságot adott ez a dolog számomra arról, hogy még nem vagyok túl a valamikori "ideális társam" 5évvel ezelőtti elvesztésén. Én mindig szentül hittem, és mindig szentül hiszek, újra és újra. De ott átadtam teljesen magam e hitnek minek ketten lettünk a gazdái. És a csalatkozás elvette ezt a hitet. És megtanultam újra hinni, vágyni a csodára. De az a szerelemnek hitt szerelem, beitta magát a létezésem összes sejtjébe, és barlang rajzként karcolódót szívem legszebb falára. Most inkább vagyok egyedül, mint úgy legyek valakivel ahogy nem szabad. Köszönöm a listádat, így legalább újra vehettem magam, és remélem én is szolgálhattam a történetemmel. Minden jót neked!

Emil

Németh Csilla’11 jún 18 - 10:48

Kriszta! Köszönöm írásod. Mondjam azt, h TOTÁLISAN időben jött. Szívesen olvaslak és elégedetten konstatálom, h micsoda szintekre jutottam el. Örültem írásaidnak, és büszke voltam magamra, h én már mindezt tudom! Pár nélkül is, 2 és fél évvel a válásom után, pontosan tudtam, h először készen kell állnom. Sok-sok szinttel magasabbra emelkedtem és nyugodt vagyok. Ki merem nyitni a szívem (mertem az uóbbi időben, hiszen az, h a potenciális Igazik éppen nem "értek rá", azt jelentette, h tudtam, velük sikerülne, de az időpont nem volt az igazi, bár a személyek igen) és becsületes vagyok magamhoz. Ősszel egy nárcista került az utamba, borzasztó próba volt, de az alarmom már az elején ordibált a lelkem mélyén: VIGYÁZZ. Nem akadtam nála horogra, megmenekültem, de azóta is zaklat néha, persze éppen ezért.
Amikor végre 2 hónappal ezelőtt kimondam: készen állok, egy hét elteltével találkoztam valakivel. Félelmetesen Igazi, alig hittem el, h ennyire harmonikus lehet valami. Amikor végre önálló, független emberként készen álltam, álmomban sem reméltem, h az utamba akad ÉPPEN akkor és ÉPPEN ott valaki. De ilyen van!
Mint az álom, de aztán elkezdtek kísérteni a régi rémeim: a túlanalizáló természetem, amiben minden kis villanást, "furcsaságot" túlelemzek. Nem hagyom a másiknak, h úgy szeressen, ahogy ő szeret, nem úgy ahogy én várom el. És szeret! Nagyon is, de nekem nem elég az ő személyes szerelme, mindig nekem kell diktálnom a szabályokat?
Köszönöm írásod! Rájöttem, h pontosan az a problámám, amit fent leírsz. (Nálam nagyon sokat nyom a latban egy nagy csalódás, kedves régi barát, akibe beleszerettem, nagyon alámtett és az őszi nárci!) Nem minden férfi nárcista! De annyira félni kezdtem, úgy éreztem, belehalok(!), ha még egy nárcival hoz össze a sors, akibe ráadásul már bele is szerettem. De a szerelmem NEM nárci! a bajom a fentiek! Köszönöm Neked, You Are the Best!

Csili

Ica’11 jún 19 - 08:42

Nem tudom, hogy amit ez elött írtam, átment-e :((
Nem látom az írásomat.
Minden esetre , újból megköszönöm, hogy olvashatlak, mert nagyon sok mindennel segítesz tisztába jönnöm önmagammal szembe. Igaz én már idős vagyok, de még remélem megtalálom a "boldogságot", és most megint tanultam , hogy mit csinálok "rosszul". Sajnos rám, minden pont egy kicsit még érvényes, de már tudom, mi a nem jó, így reményekkel teli olvaslak , köszönöm a segítséget!

Szeretettel Ica

Sarkadi Kriszta’11 jún 29 - 19:40

Kedves Lajos!

Nagyon is jól fogalmazod meg a gondolataidat, így teljesen érthető, amit írsz. Köszönöm a kiegészítésedet;amit leírsz, az valóban úgy van: sokszor számtalanszor el kell jusson hozzánk egy gondolat ahhoz, hogy végül ténylegesen be tudjuk építeni az életünkbe. Jó, hogy újra felhívtad rá a figyelmemet: én ugyanis gyakran elfelejtem, hogy az ismétlés mennyire fontos.

Szeretettel,

Kriszta

Sarkadi Kriszta’11 jún 29 - 19:45

Kedves Robi!

Köszönöm javaslatodat, nekem is szándékomban áll egyre több meditációs cd-t kiadni. Egyelőre a Megbocsátás című érhető el, ha a lap alján a Vásárlás menüpontra kattintasz.

Szeretettel,

Kriszta

Sarkadi Kriszta’11 jún 29 - 19:50

Kedves Emil!

Nagyon szép és őszinte a történet, amit leírtál, köszönöm, hogy megosztottad velünk. Szívből kívánom, hogy újból beköszöntsön az életedben az a tiszta szerelem, amit már megtapasztaltál egyszer.

Szeretettel,

Kriszta

Sarkadi Kriszta’11 jún 29 - 19:57

Kedves Csili!

Köszönöm elismerő szavaidat, mindig jólesik a megerősítés. De azért ne feledd el, hogy én csak leírtam a gondolataimat - aki ennek hatására vette a bátorságot, és felismert valami fontosat, és azt beépítette az életébe, az TE vagy. Szóval gratulálj magadnak is! A megtalált szerelemnek és ideális társnak pedig külön örülök, és köszönöm, hogy leírtad a folyamatot, amin keresztülmentél ehhez - ez sokakat bátoríthat a saját útjukon. Sok boldogságot nektek!

Szeretettel,

Kriszta

Péter’13 dec 19 - 21:27

Kedves Kriszta!

Milyen módon érdemes keresnünk a társunkat, hogy ne legyünk azért teljesen bezárkózva otthonra?
A direkt társkeresés akár neten akár élőben az görcsös, ezért az biztos nem jó.
Ha simán kimozdulok és emberek közé járok, és nyitott szemmel járok, és megszólítom a nekem tetsző lányt azzal szerinte megtalálhatom a lélektársam.
Vagy tényleg hadjak fel teljesen a kereséssel és majd megjelenik az életemben ha a soros késznek lát engem?

Üdv: Peti

Peti

Péter’13 dec 19 - 21:28

Nem soros hanem sors csak elírtam:)

Peti

Sarkadi Kriszta’14 jan 02 - 23:06

Kedves Peti!

Valójában mindegy, hogy kívül mit teszel, vagy mit nem, belül kell készen lenned. Ennek pedig a legjobb módja az, ha olyan életet teremtesz magadnak, amiben maradéktalanul jól érzed magad - függetlenül attól, hogy van-e melletted társ, vagy nincs.

Amikor remekül érzed magadban a bőrödben, és arra gondolsz, nincs is szükséged társra, akkor fog megérkezni.

Szeretettel,

Kriszta

BlueDragon’14 febr 25 - 17:09

De.... volt. h nem vágytam társra, mégse jött el. miért????

gaboca’14 szept 11 - 00:00

de hogyan, kriszta, hogyan? maximálisan igazad van, de még mindig fogalmam sincs, hogyan csináljam és még kezelem, jobban mondva elfojtom mindezt a tehetetlenséget, de ennek nem lesz jó eredménye! :'(

gabcika

Hozzászólás

Kérünk, a kiemelt mezőket mindenképpen töltsd ki!

Vissza az előző oldalra

Neked szól ez az oldal, ha vannak kérdéseid, és tenni akarsz annak érdekében, hogy szerelmi kapcsolataidban (is) olyan életet élj, amilyenre szíved legmélyéről vágysz. Számtalan izgalmas, egyben elgondolkodtató nézőpontot fogok eléd tárni, hogy saját megoldásod kialakítására inspiráljalak.