Sarkadi Kriszta

Az új kapcsolati minták hírnöke-
ként abban támogatlak, hogy megszülessen benned és veled maradjon a szerelem.

Ajándék, neked!Ariadné fonalaAriadné fonala

Írásaim - blogértesítőm és egyéb fontos híreim - útmutatásait követve könnyedén kitalálsz a félelmek, az elvárások és a régi minták útvesztőjéből, hogy meg- érkezz a szerelem varázslatos birodalmába.

Vedd a kezedbe Ariadné fonalát, és fogadd el ajándékba letölthető gyakorlati útmutatónkat!

Ariadné fonala

E könyvet elolvasva képessé válsz arra, hogy kialakítsd saját "boldogságreceptedet", és megtudd, vajon hogyan, mitől leszel boldog és kiegyensúlyozott a párkapcsolataidban.

Programajánló

2017 október
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Miért vagyok egyedül?

’10jún25
9 hozzászólás
Miért vagyok egyedül?

„A legalattomosabb, önmagunk ellen irányuló kérdés a következő: Miért nem találkozom végre a megfelelő férfival (vagy nővel)? Mintha lenne valaki ott kint – talán Mongóliában vagy máshol -, akinek holléte, ha kiderülne, nem lenne más dolgod, mint jegyet váltani az első repülőjáratra.

Mivel azonban metafizikai szempontból semmi sincs rajtunk kívül – minden annak a visszatükröződése, ami a fejünkben zajlik –, semmi értelme Mongóliába repülni mindaddig, amíg nem illünk tökéletesen ideális partnerünkhöz. Viszont mihelyt készen állunk, már nem kell sehová mennünk, mivel ő egyszerűen fel fog bukkanni az életünkben.

Az előadásaimon gyakran azzal a megállapítással állnak elő az emberek, hogy legnagyobb szívfájdalmuk abból fakad, hogy még nem találták meg a társukat. Megfigyeltem, hogy legtöbbször így reagálok:

- Mondd meg nekem az igazat; tudom, hogy tudod. Mi teszel, ami távol tartja tőled a szerelmet?

A teremben lévők ilyenkor felszisszennek, mintha támadólag léptem volna fel. Nos, talán igen: arra kértem valakit, hogy nézzen szembe önmagával. Azt javasoltam, hogy vállaljon teljes felelősséget az életéért. Lélegzetvételnyi szünet után pedig többnyire őszinte és bevilágító választ kapok:

- Rászorulóként viselkedem.

- Vonzom a férfiakat, de aztán én magam is férfiként kezdek viselkedni, és ezzel elriasztom őket. Nem vagyok valami nőies.

- Féltékennyé válok.

- Haragos leszek.

- Túlságosan irányítani akarok.

- Kétségbeesetten vágyom rá, hogy gyerekem szülessen, és a férfiak megérzik ezt.

Melyekre általában valahogy így válaszolok:

- Ó. Hát akkor nem csodálatos, hogy legnagyobb szerelmed nincs még melletted? Megoldhatod ezt a dolgot most, anélkül, hogy tönkretennél még egy rendkívüli lehetőséget!

Vagyis ez nem csak megmagyarázza, hogy ezek a nők és férfiak miért vannak egyedül, hanem világossá teszi: , hogy egyedül vannak! Ezt az időt arra használhatják, hogy felkészítsék magukat. Ez idő alatt el lehet végezni mind a külső, mind a belső munkát, amely által azzá válunk, akik valójában vagyunk – nem pedig sérült érzelmek, beteges neurózis, és összetört álmok gyűjteménye egy megbocsátatlan múltból.

Legfontosabbként gondolataink természetén kell munkálkodnunk. Valahányszor arra gondolunk, ami hiányzik, még több hiányt teremtünk. Miért? Mert a hiány alapvető hiedelmünk. Amikor elhiszed, hogy bármi is hiányozhat, még több hiányt vonzol. Hiányzik a szerelem az életemből – ez a gondolat nem fogja odahívni a partneredet. Klassz, amim van – ez már sokkal jobb.” (Marianne Williamson: A csodák kora)

Marianne Williamson is azon írók közé tartozik, akiknek a tanításait elkezdtem a gyakorlatban alkalmazni. Ezek a gyakorlatok aztán ahhoz vezettek, hogy felismerjem, mi mindennel tartom távol magamtól mindazt, amire vágyom – a szerelmet is. Ahogy azután elkezdtem lehámozni magamról a félelem páncélzatát, és megengedni, hogy valódi önmagammá váljak, megérkeztek a sikerek is.

Épp ezzel kapcsolatban nem is olyan régen egy tanácsot kérő levelet kaptam, ami így szólt:

„Kedves Kriszta! Egy évvel ezelőtt váltunk el a férjemmel, mert a kapcsolatunk tarthatatlanná vált. A szétköltözés mindkettőnknek megkönnyebbülést jelentett. Nagyon nem szeretek egyedül lenni, ezért szinte azonnal társkeresésbe fogtam, főleg az interneten. Találkozgatok is férfiakkal, de úgy tűnik, egyik sem az igazi. Mit tegyek, hogy megleljem a társamat?”

Miközben a választ írtam, eszembe jutott, hogy talán mindez téged is érdekelhet, ezért szentelek most ennek a témának egy teljes blogbejegyzést.

Furcsán hangzik ugyan, de ha a társadat keresed, akkor először is vedd le a figyelmedet leendő kedvesedről (illetve a vele kapcsolatos hiány érzetéről), hagyd abba a keresést, és kezdj el csakis magaddal törődni. Fogadd el a helyzetet, hogy most éppen egyedül vagy, és ebben találd meg a boldogságodat. Ha úgy tetszik, rakd össze magad; válj teljessé; bontakoztasd ki a tehetségedet; keresd meg azokat az örömforrásokat, amelyek táplálnak.

Nagyon fontos tehát felismernünk, hogy ne azért keressünk társat, mert szükségünk van rá, mert nélküle nem tudnánk élni. Ez a hozzáállás csak távolabb löki a másikat, mert úgy érzi, túlságosan függővé válnánk tőle. A harmonikus párkapcsolat kialakítására leginkább az ad lehetőséget, ha két önálló, teljes életet élő ember kapcsolódik egymáshoz.

Ennek érdekében már most megtehetsz néhány egyszerű lépést – mindegyik egyenként is rendkívül erőteljes, de ha együtt alkalmazod őket, hatalmas változásokat fogsz tapasztalni.

1. Tudom, ki vagyok, és szeretem magam.

Minden reggel állj a tükör elé, nézz a szemedbe, mosolyogj, és mondd el magadnak tízszer:
- Szeretlek!
Bármennyire is furcsa az érzés, bármennyire is úgy érzed néha, hogy nem igaz, csak tedd meg, és figyeld, mi történik! (Egyszerű, de rendkívül erőteljes gyakorlat. Ha képes vagy rá, hogy mától kezdve életed minden egyes napján elvégezd, az összes olyan sebzettségedet begyógyítod vele, ami eddig visszatartott a boldogságtól!)

2. Legfontosabb kapcsolataim kapják a legtöbb figyelmemet.


Mivel a cél az, hogy ne azzal az egyetlen emberrel foglalkozz, aki egyelőre nincs jelen az életedben, hanem azokkal, akik igen, írj egy listát azokról, akik számodra a legfontosabbak. Majd mindegyikük neve mellé írd oda azt is, hogy mi az, amit a legjobban szeretsz bennük. Aztán ezt tudasd is velük valamilyen módon – levélben, telefonon vagy személyesen.

Figyeld meg, mekkora örömöt okoz pusztán megírni a listát és mellé a tulajdonságokat. Aztán még nagyobb öröm lesz figyelni a hatást, amit az elismeréseddel keltesz!

3. Épp olyannak szeretem az életemet, amilyen.

Este, lefekvés előtt vedd elő a naplódat (vagy egy papírlapot), és írj le legalább öt dolgot, amiért hálás vagy. Ha több kívánkozik ki belőled, csak engedd áramlani. Figyeld meg, hogyan változnak meg az érzéseid, miközben a hálára összpontosítasz.

4. Elengedem a régi sérelmeket és csalódásokat.

Amikor van rá egy kis időd, írj egy listát azokról, akik életed során megbántottak, akikre haragszol. Majd egyenként olvasd fel a nevüket, és tedd hozzá: megbocsátok neked. A végén mondd el ezt: Megbocsátok magamnak.

Ha a fenti megerősítéseket minden nap elismétled, a gyakorlatokat pedig rendszeresen elvégzed, garantáltan megnövekszik örömteremtő és örömet befogadó képességed! Ez pedig lehetővé teszi, hogy ellenállhatatlanul vonzóvá válj, és megérkezzen az életedbe a szerelem.

Te mire jutottál? Mit gondolsz, miért vagy most egyedül – vagy miért voltál egyedül korábban? Talán azért, mert éppen most erre van szükséged? Vagy valamilyen félelem vagy viselkedési forma tartja távol tőled a szerelmet? Veled is úgy történik, ahogy velem: amint készen állsz rá, leendő partnered szinte magától felbukkan az életedben, anélkül, hogy bárhová „el kellene menned” érte? És mit teszel (vagy mit tettél korábban) azért, hogy készen állj a szerelemre? Te hogyan vonzottad magadhoz a párodat? És írd meg azt is, hogy mi történt, amikor a fenti gyakorlatokat kipróbáltad: mindezek olvasása nekem okozna óriási örömet …

Átadom a szót neked …

Szeretettel,

Sarkadi Kriszta

Tetszik?

Kategóriák: Egyedül


Ha tetszett, kattints az alábbi linkekre, és oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

János’10 jún 25 - 11:18

szia Kriszta!
Nekem olyan sztorim van, amitől nekem is égnek áll a hajam - és annak a pár embernek is, akiknek elmondtam.

Egy 4 éves kapcsolatomnak vége lett és a következő években csak rövidebb, "komolytalan" kapcsolataim voltak. Év elején megismerkedtem valakivel, akivel olyan mély és bensőséges kapcsolatunk alakult ki, amilyen már 1000 éve nem volt. De aztán jött egy kis probléma...

A probléma pedig az volt, hogy a kedvesem megszokta, hogy a cicájával alszik. Én ezt nem tudtam megszokni és ennek az állandó huza-vonának az lett a vége, hogy szakítottunk. De addigra én már nagyon szerelmes lettem...

Megpróbáltam visszahódítani, de nem jártam sikerrel, mert már egy másik pasiért rajong...

Sofia’10 jún 25 - 14:18

Kedves Kriszta!

A Pozitív Gondolkodók Napján vettem részt az előadásodon es iratkoztam fel a hírleveledre. Mindkettő nagy hatást tett rám, mert a tavalyi év végén ért véget egy öt éve tartó kapcsolatom. A párom életem egy nehéz időszakában mondott búcsút a közös életünk tervének. Úgy éreztem, hogy belém rúgott mikor amúgy is padlón voltam. Ezek után elhatároztam, hogy ez az év jó lesz és végre megtalálom a helyemet. Sajnos azonban nem pont azt hozta az év amit vártam és külső körülmények nehezítették a dolgomat, de ma már másképp állok hozzájuk és igyekszem nem azt látni amit veszítek hanem azt amit nyerhetek minden egyes leküzdésekor. A elmúlt 5 évet és a volt párkapcsolatomat is tisztábban látom már és azt hiszem lassan sikerül rájönnöm azokra a dolgokra amiket én magam tettem saját boldogságom ellen. Köszönöm a hasznos gondolatokat!

Innana’10 jún 25 - 14:50

Kedves Kriszta,
sok hasznos gondolatot találtam itt, ki is fogom írni őket.
Elfogadom és hasznositani is megpróbálom majd őket. De fenntartásaim is vannak.
1. Nekem soha nem volt szerencsém az életemben, megtaláltam a lelkem másik felét igen, csakhogy ő tragikus körülmények között itt hagyta ezt a világot.
2. A másik az, hogy okfejtéseidből, ahogy én látom, ha nem így van, javíts ki, kimarad a Karma fogalma, ami nélkül nagyon sok mindent nem lehet megmagyarázni.
Sokáig én is magam hibáztattam, de már pár éve eljutottam annak a belátásra, hogy az könnyen lehet, hogy én nem vagyok tökéletes, sőt, bizos, hogy nem, de mindig is szándékomban állt fejlődni. Na de más sem jobb a deákné vásznánál, azaz mások, akiknek könnyen és szerencsésen, anélkül, hogy megszenvedték volna, alakult ki az életük.
Akkor hogy is van ez?

Inanna

Innana’10 jún 25 - 14:52

Egyébként a 4es és ehhez hasonlókat már régóta gyakorlom :)

Innana

Domján Móni’10 jún 26 - 00:35

Én egy gyönyörű dallal tudok hozzájárulni a témához, és rögvest le is fordítom a szöveg leginkább ide vonatkozó részletét. A Muse: Unintended (Öntudatlan) című számáról van szó, amelyet tegnap fedeztem fel, és szeretném magam is elénekelni, annyira szíven talált. Lássuk:
"Te lehetsz az öntudatlan választásom
amely kiterjeszti az életem
és akit mindig szeretek majd
Te lehetsz, aki figyel arra,
ami legmélyebben érdekel
és akit mindig szeretek majd
Ott leszek, amint tudok
De most lefoglal, hogy megragasszam eddigi életem törött darabkáit"
És ha meg is hallgatnád: http://www.youtube.com/watch?v=i9LOFXwPwC4

Domján Móni www.monikaesatarot.blog.hu

Sarkadi Kriszta’10 jún 27 - 20:27

Innanának

Kedves Innana!

Valóban; az egyik legnehezebben elviselhető csapás az, ha elveszítünk valakit, akit szeretünk, és nyilvánvalóan nem élte még le életének a javát. Innen újra visszatalálni a boldogsághoz talán nehezebb, mint azoknak, akik nem éltek át ilyet. A helyedben mégis változtatnék azon a gondolaton, hogy "nekem sohasem volt szerencsém az életemben" - hiszen te is tudod, hogy ennek a hiedelemnek a fenntartásával és rendszeres megerősítésével olyan tapasztalatokat teremtesz magadnak, amelyek megfelelnek ezen elvárásodnak.

A karma definíciójáról az alábbiakat találtam a wikipédiában: "A karma törvénye szerint minden cselekedetünk egy annak megfelelő következménnyel jár, illetve minden, ami történik a világban, az maga egy következmény, vagyis valamilyen oknak az okozata. A karma tágabb értelemben cselekedet, tett, mű. Minden tényezőre vonatkozik, ami a világban történik, és következménnyel jár. Vonatkozik az akciókra, reakciókra, általában a világ törvényei által irányított aktív természeti folyamatokra, eseményekre, az élettelen létezők hatásaira, az emberi és állati cselekvésre, de az embernél fejlettebb, magasabb szinten álló lények, istenek, szellemek megnyilatkozásaira is. Minden aktivitás, azaz ok okozatot szül, és minden ok előzőleg létrejött okozatból eredeztethető. Így jön létre az ok-okozati összefüggések végtelen hálózata.

A karmát nem szabad összekeverni a sorssal, de az eleve elrendeléssel, és az újraszületés tanával sem. Ezek mindegyike önmagában más jelentéssel bír, bár az újraszületés (reinkarnáció) tanának fontos része a karma."

Ha ezt veszem alapul, akkor a válaszom az, hogy de igen foglalkozom a karmával, mert azt állítom, hogy minden, ami történik velünk, az okozat, am,inek az oka az, ami az elménkben és a szívünkben zajlik. Ezért írok annyit arról, hogy - amennyiben boldog, harmonikus kapcsolatokban akarunk élni - a figyelmünket fordítsuk önmagunk feltétlen szeretete, a másik teljes elfogadása, a megbocsátás, az érzelmi felelősség vállalás, és az elengedés felé.

Az nagyon jó döntés, hogy abbahagytad önmagad hibáztatását. Ám az is fontos lenne, hogy levedd a figyelmedet a többi emberről. Ugyanis a maga módján mindenki megszenvedi az életét, és mindenkinek a saját maga fájdalma a legnagyobb, hiába tűnik neked úgy, hogy a tiéd a leghatalmasabb.

Úgy vagy tökéletes, ahogy vagy. Hidd el, hogy neked is jár a boldogság, és engedd meg, hogy megtörténjen veled - tanuld meg elfogadni.

Szeretettel,

Kriszta

Monó’11 jún 29 - 20:24

Kedves Kriszta,
nekem úgy tűnik, egy a bevonzás egyszer megtörtént már, de valahogy nem folytatódott túl jól.
Aztán nekiálltam a küzdelemnek, hogy felépítsük újra.
Csak valahogy úgy tűnik, a csodásan bevonzott lovag alapvetően másként gondolkodik a lényeges dolgokról.
Se vele se nélküle a helyzet...

M

Sarkadi Kriszta’11 júl 01 - 10:24

Kedves Monó!

Bizony az is előfordul, hogy valakit azért vonzunk be, hogy rajta keresztül megtanuljuk, mi az, amit nem akarunk. Egy ilyen kapcsolat segít tisztázni legmélyebb vágyainkat, hogy saját magunk számára is kiderüljön, mi az, amit ténylegesen szeretnénk.

Szeretettel,

Kriszta

Éva’16 febr 05 - 21:54

Valóban elgondolkodtató és cselekedhető.

Éva

Hozzászólás

Kérünk, a kiemelt mezőket mindenképpen töltsd ki!

Fontos: a rendszer 30 perc után automatikusan kiléptet; ezért ha a hozzászólásod megírása meghaladta a fél órát, akkor javasoljuk, hogy jelöld ki az üzenet teljes szövegét, másold (CTRL + C), majd végezz el egy frissítést (F5), illeszd be (CTRL+V), és csak ezután kattints az Elküld gombra!

A blogomról

A blogomról

Neked szól ez az oldal, ha vannak kérdéseid, és tenni akarsz annak érdekében, hogy szerelmi kapcsolataidban (is) olyan életet élj, amilyenre szíved legmélyéről vágysz. Számtalan izgalmas, egyben elgondolkodtató nézőpontot fogok eléd tárni, hogy saját megoldásod kialakítására inspiráljalak.

Ennek is örülni fogsz

Itt vagyok, kedvesem! - szerelemteremtő online kurzus

Vess véget az egyedüllétnek! Készülj fel a szerelemre, és teremts helyet az életedben a társadnak!   Tovább »

Ajándék: 1 könyv + 4 hanganyag!

Kattints, iratkozz fel most, és töltsd le a könyvet azonnal! Másnap pedig érkeznek a hang- anyagok!  Tovább »

Találkozzunk az Instagramon is!

Itt minden nap egy új boldogságteremtő mantrát találsz, és pillanatképeket arról, mivel foglalkozom éppen.  Tovább »

Legolvasottabb
írásaim


Blog kategóriák

Korábbi írásaim