Önzőnek lenni, vagy nem lenni ...

Az ajtóban egy idős, botra támaszkodó férfi állt. Kezet nyújtott, bemutatkozott, és lassú, kimért hangon beszélni kezdett:

- Kedves Krisztina, az én lakásom az, ami az Öné alatt van.

- Te jó ég, még csak most kezdtük a felújítást, és máris megzavartuk valamiben?! - gondoltam ijedten. De ő zavartalanul folytatta:

- 14 éve lakom itt. Gondolhatja, hogy sok mindent láttam és tapasztaltam. Lakók jöttek-mentek, felújítások elkezdődtek, befejeződtek.

- Segítség! Most megkapom a magamét!

- Azért jöttem fel, hogy elmondjam: még soha, senki nem vette a fáradságot, hogy tájékoztassa a lakókat arról, hogy lakás-átalakításra készül. Ön az első. Szeretném megköszönni, hogy megírta, és kitette a kapura azt a levelet. Rendkívül hálás vagyok. Látom, stramm, fiatal mesterek dolgoznak most Önnél, de ha ők elmennek, és bármire szüksége lenne, kérem, szóljon nekem. Szívesen segítek.

Szinte megszólalni is alig tudtam, annyira meglepődtem. A nyár egy része ugyanis azzal telt, hogy megvalósítottam egy régi álmomat: létrehoztam az ÖrömSzigetet, azt a helyet, ahol ezentúl a meditációs esteket és a hétvégi elvonulásokat vezetem. Amikor a lakásfelújításról szóló papírt kiragasztottam a házban, már előre bűnösnek éreztem magam, hogy mennyire megzavarom a lakókat abban, hogy lakásuk hűvösében vészeljék át a forró, nyári napokat. Biztos voltam benne, hogy mindenki morogni fog, és elrontott délutáni szunyókálásukért én leszek a hibás.

De nem ez történt, hanem épp az ellenkezője, ahogy olvashattad is. Sőt, később megállított a folyosón valaki más is, és megköszönte, hogy a kiírással szóltam. És még hozzátette:

- Nagyon szépen és különlegesen fogalmazta meg azt a levelet. Magának írnia kéne!

- Hát, tulajdonképpen írok - válaszoltam.

- Akkor azért. Abba ne hagyja!

Szóval, nem büntetést kaptam, hanem elismerést. De akkor honnan ez a félelem? Ezt kérdezte tőlem egy barátom is, amikor elmeséltem neki a történteket:

- De Kriszta, miért gondolod azt, hogy még a lakók nyugalmáért is te vagy a felelős? Miért ne újíthatnál fel egy lakást, ahogy mindenki teszi? Aki egy belvárosi bérházban lakik, az tisztában van vele, hogy a lakásokban időnként átalakítások zajlanak.

Tényleg, miért?

Sokáig azt gondoltam, hogy a bennem állandóan jelenlévő bűntudat természetes, és mindenki más is így van vele. Aztán megtudtam, hogy – bár egy bizonyos mértékig mindannyian megtapasztaljuk -, sokszor olyan mértékű, hogy az már egyáltalán nem egészséges, és nem is visz előre.

Ez abból fakad, hogy vagyunk néhányan, akik túl sok felelősséget vállalunk: olyan dolgokért is felelősnek – hibásnak – érezzük magunkat, amelyeknek semmi köze hozzánk, és bűnösnek érezzük magunkat olyasmiért, amit soha nem követtünk el. Ennek a szélsőséges megtapasztalása vezet az örömök hiányához; a kreativitás nélküli, unalmas élethez; a gyomorfekélyhez; a neurózishoz.

Persze létezik a másik véglet is: az, amikor valaki túl kevés felelősséget vállal, és egyáltalán nem érdekli, mi történik másokkal annak hatására, ahogy ő viselkedik. Ennek a szélsőségei az állandó irányításra való törekvés; a valódi, mély kapcsolatok hiánya; a szociopátia; a pszichopátia.

Kevesen vannak, akik megtalálják az egészséges egyensúlyt. Mindannyian vagy az egyik, vagy a másik csoport felé hajlunk, természetesen a szélsőségek nélkül.

Ha ezt olvasod, az azt jelenti, hogy valószínűleg inkább az első csoportba tartozol. Ezért vagy kíváncsi arra, mit tehetnél még annak érdekében, hogy az önmagaddal való kapcsolatot a lehető legharmonikusabbá tedd, hiszen már tudod, hogy ez az út vezet a boldog, örömteli párkapcsolathoz is.

Ezen a ponton sokszor felmerül a kérdés: Nem válok így túlságosan önzővé? Ha leveszem a figyelmemet másokról, nem fenyeget az a veszély, hogy csak magamra fókuszálok, és már nem fog érdekelni a többi ember?

Az ehhez szükséges egyensúly fenntartásában leginkább egy réges-régi idézet segít nekem, amely most egy csoportban ismét előkerült. Hillél rabbitól származik, aki híres ókori (i.e. 110 körüli) talmudi mester, tanító, iskolaalapító, a zsidó történelem egyik legfontosabb alakja. Neve jelentése magyarul „az öreg”. Szerinte az egyensúly megtartásához három kérdést kell újra és újra tisztáznunk magunkban:

1. Ha én nem vagyok magamért, akkor ki van értem?

Sokat írtam már arról, mennyire fölösleges másoktól várni, hogy kielégítsék az igényeinket. Te magad kell, hogy legyél a legeslegelső, aki figyel rád, aki szeret téged, aki meghallja, mire vágysz, és teljesíti azt.

Ha te leértékeled és állandóan ostorozod magad, akkor nem várhatod el a többiektől, hogy másképp viselkedjenek veled. Nyugodtan emeld föl a fejed, és állj ki magadért! Tudd, hogy értékes vagy, jó vagy, fontos vagy, szép vagy. Kellesz mindazoknak, akik körülötted vannak, és kellesz a világnak. És elsősorban kellesz önmagadnak.

2. Ha csak magamért vagyok, akkor mi vagyok egyáltalán?

Ha törődsz magaddal, ha táplálod magad, ha sok örömteli tevékenységben veszel részt, ha jól érzed magad a bőrödben, erő és energia halmozódik fel benned, amiből aztán bőven adhatsz másoknak. Akkor tudsz a kedvesed felé valódi figyelemmel fordulni, ha magadnak már megadtad azt a figyelmet, amire szükséged van.

Amikor így figyelsz a társadra, akkor észreveszed, neki mire van szüksége, és azt örömmel megadod neki. Nem azért teszed, mert azt olvastad egy párkapcsolati tanácsadással foglalkozó blogban, hogy a boldog párkapcsolathoz ezt, meg ezt kell tenni, hanem azért, mert odafigyeltél a másikra, észrevetted, mit szeretne, és – mivel bővében vagy az önmagad generálta örömnek és szeretetnek – könnyedén odaadod.

Igen, fontos törődnünk a többiekkel, különösen azokkal, akik fontosak nekünk. Ettől vagyunk azok, akik: emberek. Ám ezt akkor tudjuk igazi szeretettel tenni, ha önmagunk felé is ugyanezzel a szeretettel fordulunk.

3. Ha nem most, akkor mikor?

Se az első, se a második lépést ne halogasd, hanem tedd meg most. Most azonnal döntsd el, mi lesz az az apró lépés, amit megteszel magadért. Aztán a felhalmozódó plusz energiából rögtön adj valaki másnak. Engedd el a kifogásokat, és ne vetíts a jövőbe semmit, hiszen az még nem is létezik. Itt és most légy jelen a saját életedben, hangolódj rá a lelkedre, kérdezd meg, mire vágyik igazán, aztán cselekedj!

A halogatást, az egy helyben toporgást, önmagad állandó megkérdőjelezését sokszor épp az okozza, hogy úgy érzed, megbocsáthatatlan bűnöket követtél el a múltban. Pedig, ha jól belegondolsz, nyilvánvalóvá válik, hogy akkor és ott azt tetted, amit abban a pillanatban, akkori tudásod és tapasztalatod szerint a leghelyesebbnek véltél. Itt az idő megbocsátani magadnak mindezt …

Teljes elfogadás

meditációs est szeptember 13-án csütörtökön, 18.00-20.00

Ebben a meditációban lehetőséged nyílik életed egy olyan területével dolgozni, ahol bűntudatot érzel; lelkiismeret furdalásod van; úgy érzed, jobb lenne, ha másként történtek volna a dolgok. Mindez azért fontos, mert amíg így érzel, nem tudod megengedni, hogy mindaz a jó, amire vágysz, beáramoljon az életedbe.

Összekapcsolódsz belső bölcsességeddel, és tanácsot kérsz tőle arra vonatkozóan, hogyan engedd el azokat az érzéseket, amelyekre már nincs szükséged, amelyek visszatartanak. Majd az elengedés mélyen, sejtszinten is megtörténik. Fokozatosan lebontod a páncélzatot, amellyel eddig védelmezted magad, és elkezded szeretni magad pont olyannak, amilyen vagy.

Kattints ide >>>, olvass róla többet, foglald le a helyed!

Szerelmi jóslás - másképp

szeptember 12-én, szerdán

Ez egy különleges, izgalmas, erőteljes gyógyító hatással rendelkező, egyéni konzultációs módszer. Beszélgetésünk folyamatában felismered azokat a csapdákat és belső korlátokat, amelyek visszatartanak attól, hogy azt éld át a szerelemben és a kapcsolataidban, amit szeretnél. Amikor felismered, hogy mi az, ami megakadályozza a boldogság és a harmónia megélését, képes vagy átalakítani a nehézséget okozó helyzetet.

Kattints ide >>>, tudj meg róla többet, válassz magadnak időpontot!

Őszinte szavakkal

egynapos kommunikáció elvonulás október 7-én vasárnap, 10.00-18.00

A boldog, örömteli párkapcsolathoz elengedhetetlenül fontos, hogy képes légy elvárások helyett kéréseket megfogalmazni, és mindent, ami felmerül, megbeszélni a kedveseddel. Így tárod szélesre a kaput, hogy megérkezzen, és aztán veled is maradjon a hozzád méltó partner. Ezen a napon olyan módszereket tanítok neked, melyekkel elérheted, hogy meglévő, vagy leendő pároddal a beszélgetésekből vádaskodás és hatalmi harc helyett mély megértés, együttérzés, és szeretet szülessen.

Kattints ide >>>, tudj meg róla többet, foglald le a helyed!

Várlak!

Szeretettel,

Sarkadi Kriszta

P.S. Ha van kedved, olvass bele, miről írtam egy évvel ezelőtt: Mi az a ragasztó, ami összetart egy kapcsolatot? Arról szól, mi az a valódi, belső motiváció, ami a külső körülményektől függetlenül is megtartja a kapcsolatunkat …