Szavak - hétfői szerelmes útravaló

Ha a 16.35-ös busszal indulok a város felé, akkor a megállóban mindig ott találom ugyanazt a – két nőből és egy férfiból álló – csoportot. Az öltözékük is nagyon hasonló, ezért úgy vélem, egy közeli irodából jönnek, ahol együtt dolgoznak. A beszédtémájuk is mindig ugyanaz. Hangosan szidnak valakit, aki nincs ott, talán egy munkatársukat, vagy a főnöküket. Egymásra licitálva mesélik a történeteket arról, mi mindent követett el ez az ember: milyen rossz döntéseket hoz; milyen rosszul kommunikál; mennyire nem lehet vele szót érteni; mennyire nem hallgat senkire, és a többi. 

Olyan lelkesedéssel teszik ezt, mintha abban hinnének, ettől majd megváltozik valami. Bár néha azon is gondolkodom, talán nem is akarnak változást. Hiszen, ha ezt az embert nem lehetne már tovább szidni, akkor miről beszélgetnének?

Amikor elkezdtem tisztába jönni a szavak erejével, egy nehezen betartható elhatározást tettem. Úgy döntöttem, többet nem fogok olyan emberekről beszélni, akik nincsenek jelen a társaságomban. Vagy ha mégis, akkor senkiről nem fogok olyasmit mondani, amit nem hallhatna ő is, ha ott lenne velünk. Azért választom ezt, mert tudom, minden, amit valaki másról kimondok, elkezdi azt megteremteni a valóságomban, vagy, ha már jelen van, akkor megerősíti azt.

Mivel az egész kultúránkat áthatja a kommunikáció azon fajtája, amikor másokról beszélgetünk, sokszor csak akkor veszem észre, hogy én is ezt teszem, amikor már percek óta lelkesen panaszkodom én magam is. De örömmel veszem észre azt is, hogy amikor ráébredek arra, mi történik, elhallgatok, és ha tehetem, másfelé terelem a beszélgetést, vagy elmegyek onnan.

Meggyőződésem, hogy mindent, amit valaki másról mondanék, elsősorban saját magammal, másodsorban vele kellene megbeszélnem, nem pedig egy harmadik személlyel. Méghozzá azért, mert az, amit vele kapcsolatban megfigyelek, mindig engem tükröz, ezért számomra hordoz üzenetet. Ha pedig ez az ember fontos nekem - netán a kedvesem, akivel együtt élek -, akkor a kapcsolatunkat gyengítem, amikor kint, másokkal próbálom megoldani azt, amit bent, vagyis épp vele kellene.

Gyógyító kérdésed mára:

• Milyen helyzetekben érzem szükségét, hogy ne magamról, hanem másokról beszéljek?
  

Mai szerelemteremtő mantrád:

• Bátran belenézek a tükörbe, amelyet azok mutatnak nekem, akikről a legtöbbet beszélek.
  

Legyen csodálatos a mai napod is!

Szeretettel: Sarkadi Kriszta szeretetterapeuta

Ha szeretnél a szerelem terén egy sorsfordító élményt átélni, és mélyen megtapasztalni a Szerelmes útravalók erejét, akkor gyere el szeptember 24-27 között a Szerelmes Zarándoklatra!  >>>

Olvasója vagy már az Ariadné fonalának? Ez a neve a hírlevelemnek, amelyben olyasmiről írok, amit nem találsz meg itt, a weboldalon. Kattins ide >>>, és iratkozz fel, ha szeretnél elsőként értesülni mindenről, és szívesen letöltöd az ajándékokat is, amiket küldök.

Ha szeretnél velem találkozni, akkor kattints ide: Programok és egyéni konzultáció >>>

Ha pedig ahhoz érzel kedvet, hogy meditációs cd-t vagy online kurzust vásárolj, akkor kattints ide: Vásárlás >>>