Sarkadi Kriszta

Az új kapcsolati minták hírnöke-
ként abban támogatlak, hogy megszülessen benned és veled maradjon a szerelem.

Ajándék, neked!Ariadné fonalaAriadné fonala

 Írásaim - blogértesítőm és egyéb fontos híreim - útmutatásait követve könnyedén kitalálsz a félelmek, az elvárások és a régi minták útvesztőjéből, hogy meg- érkezz a szerelem varázslatos birodalmába.

Vedd a kezedbe Ariadné fonalát, és fogadd el ajándékba letölthető gyakorlati útmutatónkat!


E könyvet elolvasva képessé válsz arra, hogy kialakítsd saját "boldogságreceptedet", és megtudd, vajon hogyan, mitől leszel boldog és kiegyensúlyozott a párkapcsolataidban.

Programajánló

2019 december
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Szeretlek. De elfogadlak-e olyannak, amilyen vagy?

’10okt01
36 hozzászólás
Szeretlek. De elfogadlak-e olyannak, amilyen vagy?

Az egyik előadásomról felháborodva rohant ki egy hölgy, és zaklatottságát azonnal megosztotta az első útjába eső gyógyítóval, akit történetesen ismerek. Így jutottak el hozzám a részletek, amiket most veled is megosztok.

- Hűha, mindennek elmondott téged! – kezdte Mária. – Alig tudtam megnyugtatni!

- De mégis, mi volt a baj? Mi zaklatta fel annyira?

- Szerinte azt mondtad neki, hogy kötelessége elfogadni az alkoholista férjét, és eltűrni a kibírhatatlan viselkedését.

- Semmi ilyet nem mondtam … hacsak nem arra gondol, amit az új kapcsolati minták részeként a másik elfogadásáról fogalmaztam meg … egy Popper Péter idézet volt, úgy látszik, alaposan félreértettük egymást.

- Nem tudom, én nem voltam bent az előadásodon, de ő teljesen kikelt magából. Most már én is kíváncsi vagyok: miről beszéltél ott bent, amivel ezt érted el?

Az idézet Popper Pétertől így hangzott:

Egy embert szeretünk vagy utálunk a maga teljességében. Nem bonthatjuk fel tulajdonságokra, nem mondhatjuk, hogy vállaljuk belőle azt, ami kellemes számunkra, elutasítjuk, ami zavaró és bosszantó. Egyetlen kérdés létezik csak: Úgy, ahogy van, és ha ilyen marad, kell-e nekem?

Mielőtt továbbolvasnál, állj meg egy pillanatra, figyelj befelé, idézd fel magad előtt a kedvesed képét (vagy valaki másét, aki közel áll hozzád), és válaszold meg az idézet utolsó mondatában megfogalmazott kérdést:

Úgy, ahogy van, és ha ilyen marad, kell-e nekem? Fordíts különös figyelmet erre a három szóra: ha ilyen marad.

A csapda ugyanis ott rejlik, hogy a válaszunk esetleg „igen”, ám valahol mélyen mégis abban reménykedünk, hogy bizonyos dolgok azért talán megváltoznak. Márpedig esélyük sincs megváltozni, amíg teljes mértékben el nem fogadjuk őket.

A feldúlttá váló hölggyel ott értettük félre egymást, hogy nem hangsúlyoztam eléggé: az, hogy valakit elfogadok olyannak, amilyen, nem törvényszerűen jelenti azt, hogy mellette kell maradnom akkor is, ha az árt nekem, vagy tartós szenvedést okoz.

Ám ahhoz, hogy megszülessen bennünk, és velünk maradjon a szerelem, képesnek kell lennünk arra, hogy a társunkra vonatkozóan nyitott, elfogadó, támogató, pozitív hozzáállással rendelkezzünk. Mindannyian arra vágyunk, hogy pontosan olyannak fogadjanak el, és szeressenek minket, amilyenek vagyunk. Szívesen vagyunk olyan emberek társaságában, akiktől ezt kapjuk. Ezért érdemes arra törekednünk, hogy épp úgy szeressük a társunkat, ahogy van – ha ezt megkapja tőlünk, örömmel elköteleződik mellettünk.

Azt, hogy képesek legyünk a teljes elfogadásra, az elvárásaink nehezítik meg. Pedig nyilván te is ismered a törvényszerűséget: minél kevesebbet várok el, annál többet kapok. A kapcsolatainkban a legtöbb fájdalmat mégis az okozza, hogy

  • valamilyen elvárásom nem teljesült; vagy
  • a másik nem az én (kimondott vagy kimondatlan) szabályaim szerint működött; vagy
  • nem az általam ráosztott szerepet játssza; vagy
  • nem hajlandó kielégíteni valamely igényemet.

Ilyenkor aztán elfeledkezünk az elfogadásról, és megpróbáljuk átalakítani a másikat, hogy elérjük: valahogy mégiscsak megfeleljen az elvárásainknak. Ám valójában saját magunkon kívül senki más megváltoztatására nincs lehetőségünk. Ha mégis megpróbáljuk, annak állandósult hatalmi harc lesz az eredménye, ami messzire üldözi a szerelmet.

Hiszen a szeretet nem követel; amikor szeretünk, akkor nincs szükségünk arra, hogy a dolgok úgy történjenek, ahogy jónak tartjuk. A szeretet megértés, elfogadás, megbocsátás, kommunikáció. Épp ezért bármennyire is szeretnénk a másikat hibáztatni, a másikra mutogatni, csak rajtunk múlik, hogyan érezzük magunkat a kapcsolatunkban.

Ahhoz, hogy boldog, örömteli párkapcsolatban élj, elengedhetetlenül fontos, hogy képes légy elfogadóbban fordulni általában a férfiak, általában a nők, és különösen a társad felé. Így tárod szélesre a kaput, hogy megérkezzen, és aztán veled is maradjon a hozzád méltó partner.

Ehhez az is szükséges, hogy felismerd: a saját boldogságod a te kezedben van. Amikor vállalod a felelősséget az életedért, és elköteleződsz önmagad mellett, kisüt a nap, megtelik a levegő virágillattal, megindul a pozitív energia áramlása, és hamarosan észreveszed, hogy az egész univerzum mozgásba lendült azért, hogy szándékaid megvalósításában a segítségedre legyen. Hidd el, odafigyelni, gondolkodni és cselekedni nem is olyan bonyolult. Nem hiszek az eleve elrendelésben; sem abban, hogy bármilyen helyzetben szenvednünk kellene. Szerintem a változás igenis lehetséges, és a tanulás folyamata igenis lehet szórakoztató.

Írd meg te is a véleményedet az elfogadásról! Szerinted lehetséges a teljes elfogadás? Megtapasztaltad már? Átélted, hogy téged teljes mértékben elfogadnak? Vagy képes voltál te elfogadni és szeretni valakit pontosan olyannak, amilyen? Mi tette ezt lehetővé? Vagy mi nehezítette meg?

Átadom a szót neked …

Szeretettel,

Sarkadi Kriszta

♦ Párkapcsolati alapozó - AJÁNDÉK! ♦

► Egy hasznos és szórakoztató könyv,

► négy inspiráló hanganyag, valamint

► egy hatrészes online kurzus

lesz a segítségedre abban, hogy a párkapcsolati boldogságot minél hamarabb megtapasztalhasd.

Ha szívesen veszed ezt az ajándékot tőlem, akkor a Párkapcsolati alapozót (a könyvet, az online kurzust és a hanganyagokat) ide kattintva töltheted le:

Kérem a Párkapcsolati alapozót! >>>

 

Kategóriák: Szerelem


Ha tetszett, kattints az alábbi linkekre, és oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

Sarkadi Kriszta’11 febr 05 - 15:29

Kedves Andi!

Szerintem akkor tudod meghúzni a határt az elfogadás és a bólogató kiskutya között, amikor őszintén válaszolni tudsz az alábbi kérdésre: boldog vagyok-e így? Őszinteség alatt azt értem, hogy válaszadás előtt képes vagy elengedni azokat az elvárásokat, amelyek abból a társadalmi, kulturális és családi környezetből erednek, amelyben felnőttünk. Szerintem egyetlen párkapcsolatra sincs általános recept, minden párnak magának kell kialakítani azt az egyedi formát, amely csak rájuk jellemző. Így lehet, hogy a ti kapcsolatotokat valaki kívülről úgy értelmezi, hogy egyikőtök pusztán a bólogató kiskutya szerepét játssza. Ám, ha ti eredendően nem érzitek ezt, akkor nem kell törődni a kívülről jövő ítéletekkel.

Ugyanakkor fontos az is, hogy a kéréseidet mindig megfogalmazd, és tudtára add a másiknak, amit szeretnél, hogy neki birtokában legyen ez az információ, és dönteni tudjon arról, akarja-e (tudja-e) ezt nyújtani neked, vagy sem. Ha ezek kérések maradnak, és nem lesz belőlük titokban elvárás, akkor ezen a módon nagyon sok mindent meg tudtok beszélni.

A többi kérdésedben megfogalmazott félelmeidet pedig talán érdemes átalakítanod. Valójában a legfontosabb az, hogy képes légy önmagadat adni minden helyzetben, és nem aszerint működni, hogy ez vajon milyen hatást fog kiváltani a másikból. Ha saját magadat szereted, törődsz azzal, hogy nélküle is sok örömben legyen részed, és jól érzed magad a bőrödben, akkor mindig is az a vonzó nő fogsz számára maradni, akiért érdemes újra és újra megharcolni.

Szeretettel,

Kriszta

meggi’11 febr 13 - 17:27

par evvel ezeôott amig nem ismertem parom tetotol talpig mindenestul elfogadtam....tobbszor megvert, allandoan kritizatlt, lelkileg teljesen tonkretett...a lila foltok elzuntek am ugy erzem lelkem mr nagyon beteg....elfogyott a turelmem....probalom meg mindig elfogadni olyannak amilyen...agressziv, durva, betegesen feltekeny, szigoru....vagy nagyon rossz vagy nagyon jo...koztes allapot nincs...iagaz valtozik mar egy eve nem vert meg es igyekszik....de nem fogadott el soha olyannak amilyen vagyok.....utalja hogy tanar vagyok es imadom amit csinalok, utalja hogy imadom a csaladom, utalja a kiskutyam....nem tudom mit is szeret bennem....de azt akarja mindig vele legyek csakis vele....ezert elkoltoztem otthonrol,felmondtama munkahelyemen, kiskutyam sem hoztam el....csaldomon kivul senkivel sem beszelek...nelkule sehova se megyek....de mar nincs turelmem okosan es bolcsen turni a hangulatvaltazasait....es nem tudom mit tegyek....negy es fel eve fogadom igy el es proballok alkalmazkodni de mar nincs mit feladnom...max az eletem....de azt nem tennem....26 eves vagyok es boldogtalan, pedig igyekszem, de faradok.....
hogyan fogadjam el ezt a helyzetet?

koszonom

Sarkadi Kriszta’11 febr 14 - 13:05

Kedves Meggi!

Van itt egy nagyon fontos különbség, amit talán még nem vettél észre. Az, hogy a másikat elfogadod olyannak, amilyen, és nem várod el tőle, hogy megváltozzon, nem jelenti azt, hogy el kell fogadnod egy olyan helyzetet, amiben téged lelkileg és fizikailag is bántalmaznak. A blogbejegyzésben is írtam arról, hogy semmiképpen se add föl önmagadat, és nyugodtan lépj tovább, amikor megbizonyosodtál róla, hogy egy kapcsolatban már nincs öröm a számodra, és a kapcsolat fenntartása árt neked.

Ez a férfi nem biztos, hogy szeret téged - inkább ragaszkodik hozzád, mint egy olyan tárgyhoz, amit egyszer megszerzett magának, és nem akar róla lemondani. Szerintem nem szabad elfogadnod egy olyan helyzetet, amelyben le kell mondanod önmagadról, és mindenről, ami szeretsz, és ami örömet okoz neked.

Szeretettel,

Kriszta

AnnaMária’12 febr 26 - 18:21

Rendkivül bonyolult témát feszeget mindenki, hisz ez is egyénre szabott érzés mint minden párkapcsolati érzelem. Én csak a sajátom példájából tudok hozzászólni.Teljes elfogadás ......, hát nem mindig sikerül, ez a tapasztalatom. Sem engem nem fogadott el úgy amilyen vagyok,senki, mindig változtatni szerettek volna kedvükre, de nekem is nehéz a mai napig is ugyanez.Viszont mindig volt egy döntő motivum ami az elfogadás mellett döntött.Természetesen, lényeges , értékes tulajdonság a vezér elv.
A férfiak nem igazán szeretik, ha változtatni szeretné a partnere, de a nők fondorlatosan tudják megoldani.
Mindennek a kiindulási alapja a szeretet, szerelem ami él a kapcsolatban.

anna

Lilla’12 szept 26 - 08:22

Azt gondolom, az elfogadás nem jár automatikusan együtt a szeretettel, de nélkülözhetetlen feltétele, az "előszobája" annak. Elfogadhatom a másikat anélkül, hogy szeretném, de a fordított eset már nem lehetséges.
(Én egy másik Lilla vagyok.)

JUDIT’13 okt 28 - 22:21

Kedves Kriszta!
Elvaltam 10 ev hazassag utan.ugy ereztem nincs mar szeretet es tisztelet abban a kapcsolatban
Megismertem egy ferfit akivel nagyon mely erzeseket taplalunk egymas irant
Epp az ellentete a volt ferjemnek
Nagyon jo minden tokeletes egy dolgot kiveve,hogy van egy 7 eves kisfiam akit o nem tud ELFOGADNI.
Azt mondja az a gyerek a regi eletembol valo es nincs helye az uj eletemben.az nem hozzank tartozik.
Mindenki azt mondja ha elfogad engem akkore\ fogadja el a gyereket is.ez a megszokott tema.de mi van ha en kell elfogadjam az o allaspontjat hogy mas ferfinak a gyereket o nem fogadja el.
Nagyon nehez helyzetben vagyo mert nem akarom elvesziteni es o sem engem ezt kijelentette
Kerlek ird le mi a te velemenyed
Nagyon sok szeretettel

Judit

Sarkadi Kriszta’13 okt 30 - 13:10

Kedves Judit!

Azon a véleményen vagyok én is, hogy az új kedvesed nem zárhatja ki az életedből a gyermekedet. Ha nem tud vele együtt szeretni és elfogadni téged, akkor sajnos nem ő a méltó párod.

Mindennek a mélyén az lehet, hogy talán benned van olyan félelem, hogy a gyerekeddel együtt nem vagy elfogadható és szerethető. Ha ezt átalakítod magadban, akkor többé nem fog problémaként jelentkezni.

Én magam nem voltam ilyen helyzetben, de egy közeli barátnőm igen. Mivel ő teljesen tisztában volt azzal, hogy a gyerekeivel együtt az, aki, a mellette időnként cserélődő férfiak sohasem kérdőjelezték meg ezt a helyzetet, és sohasem származott ebből probléma.

Szeretettel,

Kriszta

Judit’13 okt 30 - 17:22

Kedves Kriszta,
Tiszta szivembol koszonom gyors valaszodat.
Nem akarja kizarni teljesen az eletembol csak azt hogy maradjon az apjanal es idonkent legyen csak nalunk,mivel en leptem ki abbol a csaladbol igy en hagytam el oket.es a multamat hagyjam ott egeszen.Nem lehet az uj eletbe atvinni a mult dolgait.
A gyerek meggatol minket hogy barhova is elmenjunk es lekoti az idonket.es igy o nem rendelkezhet a sajat idejevel.mert egy gyerek fog az utjaba allni.Hogy lehet igy gondolkozni egy gyerekrol?
Nos ehhez mit szolsz?Ha nem egy ertelmes,muvelt ferfilenne akkor biztos nem csodalkoznek rajta de igy.
Talan vessek veget ennek a kapcsolatnak?Miatta hagytam ott a ferjemet par honapja.
Koszonom hogy valaszolsz
Szeretettel,

Judit

Sarkadi Kriszta’13 okt 31 - 10:39

Kedves Judit!

Az szerintem is fontos, hogy legyen időtök kettesben is. Az idő egy részében legyen az apjánál a gyermeked, máskor meg nálad. Ezt nem kell csak a hétvégékre korlátozni, meg lehet osztani teljesen "felesben" is. Így a gyereketek egyforma sokat találkozik mindkét szülőjével, a szülőknek pedig lehetőségük van kialakuló új kapcsolatuknak is megadni a szükséges figyelmet.

Szeretettel,

Kriszta

Judit’13 okt 31 - 11:38

Sajnos ez nem oldhato meg mert ha az uj paromhoz koltozok az 160kmre van es az iskola miatt a gyerek nem jarkalhat egyik helyrol a masikra.
Igy gondoltam itt marad az apjanal a megszokott kornyezetben legalabb egy evig.es ha nem birja akkor majd elvinnem kesobbb
Gondolom mindenki rossz anyanak fog titulalni ez miatt hogy az uj szerelmem miatt elhagyom a gyerekemet
Mi a velemented?
Szeretettel

Sarkadi Kriszta’13 nov 25 - 17:47

Kedves Judit!

Most valóban az tűnik a legjobb megoldásnak, hogy a gyermeked ott marad az otthonában, az ismerős környezetben.

Igen, lesz, aki megtalálja a módját, hogy megítéljen, de ezt csak az teszi, akinek tiszta tükröt tartasz; aki sohasem lenne elég bátor ahhoz, hogy megtegye, amit már rég meg szeretne tenni.

Az egy év alatt nagyon sok minden változhat, és ki fog alakulni az is, hogyan lesz a legjobb mindannyiótoknak.

Szeretettel,

Kriszta

Judit’14 ápr 23 - 15:36

Kedves Kriszta,
Eltelt par honap es gondoltam megirom hogy nagyon boldog vagyok az uj kapcsolatomban. az elfogadas nagyon mukodott es csodalatos modon alakult minden.
Ha asz ellenallas es kritizalas helyett az elfogadas es szeretet muveszetet alkalmazzuk egy kapcsolatban oriasi siker lesz.A gyermek az apjanal maradt egyelore de mikor itt van nalunk nagyon korrektul viselkedik vele latszik hogy nagyon szeret engem igy elfogadja ha nehezen is a gyereket.
Soha nem volt reszem meg ennyi tiszteletben es szeretetben amit vele atelek.
Koszonom a segito es biztato szavaidat.
Most mar csak a lelkiismeretemet kell rendbe tegyem azert hogy a gyereket az apjanal hagytam.ez nehez dolog
Szeretettel,Judit

Judit

Sarkadi Kriszta’14 ápr 24 - 00:05

Kedves Judit!

Köszönöm, hogy ezt megírtad, örülök, hogy végül minden jól alakult. Amikor látod, hogy mindenki boldog (a gyermeked is), meg fogsz tudni bocsátani magadnak - hiszen nem is követtél el semmit, ami ne lenne meggyógyítható.

Szeretettel,

Kriszta

Horváth Gábor’16 jan 30 - 21:16

Kedves Krisztina!

Az én történetem az elfogadásról, még jelenleg is zajlik! Nem egyszerű feladatott kaptam az élettől! Egy olyan nőt szeretek akinek a múltja finoman szólva se makulátlan és az én hiúságomat nagyon zavarja... Sokszor esek emiatt depresszióba és céltalannak érzem magam! Pedig a párom csodálatos ember, mindenben támogat és tényleg minden férfi társamnak ilyen nőt kivánok! De kezdem az elején! 2 éve találkoztam vele és szerelem volt az első látásra...egyből szerelem mi dkettőnk részéről! Én az első randink után a baráti társaságomban felhoztam, hogy kivel is találkoztam, mikor mindenki fogta a fejét, hogy jajj felejtsd el ő a város könnyen kapható kis csitrije (probálok finoman fogalmazni..) nyilván ismervén magamat és az egomat, egyből elkezdett érdekelni ki is valójában az én kiszemeltem? Rákérdeztem és sajnos igazak voltak az állitások...rendkivül őszintén elmondta, hogy sok pasivsl volt és bevallotta, hogy sajnos volt időszak mikor pontosabban szt mondta, hogy 2 alkalommal pénzt is elfogadott a szexért, mert annyira megvolt szorulva! Elmesélte azt is, hogy segitett lànyoknak abban, hogy ilyen "munkát" vállaljanak... En ledőbentem és mérhetetlen csalodás volt minden! Elmondtam neki, hogy sajnos ezt nem tudom lenyelni... Eltelt 4-5 nap és rettentően hiányzott, nem tudtam a szívemnek parancsolni és mivel díjaztam az őszinteségét elmondtam neki hogy hiányzott nagyon az utobbi pár napban! Megpróbáltuk rengetegen bántottak minket, főleg engem amiért ilyen lánnyal szóba állok de ők a teljes igazat sose tudták róla! Egy családi botrány is lett ebből amit azért sajnálok mert a szüleim rákérdeztem a párom múltjára, de ott a szemükbe kellett hazudnom 1.azért hogy ne csalodjanak a páromban és ne itéljék el...2. Ne csalodjanak bennem, hogy én ilyen múltal rendelkező lányt vittem haza! A szüleim nagyon jo emberek akikre mindig számithatok, de a párom a titkát nekem mondta el igy ha lelkiismeret furdalást is okozz de nem lehettem őszinte velük! Sokszor vagyok szomorú a múltja miatt, pedig ha valaki akkor a párom megérdemli a megbocsátást! Gyönyönyű nő és tényleg hihetetlen törödés és szeretet van benne! Nem tudok kivel beszélni erről! Erzem hogy nyomja a vállamat a múlt terhe de szeretnék úgy élni ahogy a biblia tanitja megbocsátva! Tudom hogy másnak sokkal nsgyobb gondjai vannak ettől az életben, de szeretném, ha pár szóval leírnád a véleményed erről a helyzetről! Adjam fel és kezdjek egy új életet? Vagy győzzem le a hiúságom és legyek olyan ember aki képes megbocsátani egy csodálatos embernek? Hidd el nem egyszerű, mert még aránylag fiatal vagyok sikeres és szerelmes:)

Horváth Gábor

Valentina’18 ápr 12 - 20:02

Sziasztok én a páromal több mi t fél éve vagyok együt. És nagyon de nagyon szeretem ő mindent megtesz értem,de viszont mindig mintha éreztetné velem h én nem szeretem őtt elégé vagyis azt mongya h nem mutatom ki. Dehát hogy tehetném. Mindenk előt kimutatom h menyire szeretem őt kivéve a szüleim előt vagyis csak anyi h nem adok neki csokot de amugy mindent kimutatok. Tugyátok én 18 éves vagyok és ő az első barátom és még a szűzeségem is neki adtam csakhogy kimutasam h menyire is szeretem. De viszont tugyátok neki van egy ideál elképzelése h egy nőnek hogyan is kelene kinéznie, én pont az ő stilusa vagyok csak egy picike eltérések és még pedig hogy én nagyon de nagyon szeretek edzeni már gyerek korom óta szeretnék egy kis izmot magamra mert mindig is ilyen keményeb csajszi voltam félig medig meg cuki is és ezért is tetszedtem meg neki. És ma is azon veszekedtűnk h ez nem tetszik neki .es az sem hogy én tetkót szeretnék mert azt mongya hogy ezt ő fogja egy életen át nézni. Dehat ez az én testem ez az egyetlen egy dolog ami maradt nekem,és mert baj ha változtatni szeretnék baj ga leszeretném vágatni a hajam? és mért akar az ő ideális nőjévé átalakitani?
Pedig én elfogadom őt úgy ahogy van .
Kérlek segítsettetek .

Timi’18 dec 15 - 08:19

A làtom szeret ,de nem tud elfogadni ,ahogy vagyok.Ezt ő mondta ,de szeretne rajta vàltoztatni.Szerinte nem akarok fejlődni, amikor összejöttünk cèltudatos ,kemèny nőnek látszottak,most viszont nem így lat és nem tud rám büszke lenni.Hogyan tudna ezen vàltoztatni? Vagy én hogyan tudnèk ?

Timi

Hozzászólás

Kérünk, a kiemelt mezőket mindenképpen töltsd ki!

Fontos: a rendszer 30 perc után automatikusan kiléptet; ezért ha a hozzászólásod megírása meghaladta a fél órát, akkor javasoljuk, hogy jelöld ki az üzenet teljes szövegét, másold (CTRL + C), majd végezz el egy frissítést (F5), illeszd be (CTRL+V), és csak ezután kattints az Elküld gombra!

A blogomról

A blogomról

Neked szól ez az oldal, ha vannak kérdéseid, és tenni akarsz annak érdekében, hogy szerelmi kapcsolataidban (is) olyan életet élj, amilyenre szíved legmélyéről vágysz. Számtalan izgalmas, egyben elgondolkodtató nézőpontot fogok eléd tárni, hogy saját megoldásod kialakítására inspiráljalak.

Ennek is örülni fogsz

Mesés életem könyve - Váltsd valóra az álmaidat!

Merj nagyot álmodni! Majd indulj el, váltsd valóra az álmaidat, és legyen neked is mesébe illő életed!  Tovább »

Egyéni konzultáció Krisztával

Eltakarítjuk belső akadályaidat, és ezzel szabad utat adsz a szeretet és a szerelem áram- lásának.  Tovább »

Szerelmes újévet teremtő műhely: december 29. vasárnap

Induljon nagyszerűen az éved! Tarts velem ezen az estén, és töltődj fel pozitív, támogató, inspiráló energiával!  Tovább »

Szerelmeskönyv - Se testben, se lélekben ne légy egyedül

Ha szeretnéd mélységesen megszeretni önmagad és örömtelivé tenni az életed, akkor feltétlenül szerezz be egyet!  Tovább »

Szerelemteremtő online kurzusok

A gyakorlatok elvégzése olyan változást indíthat el az életedben, amely legmerészebb álmaidat is felülmúlja!  Tovább »

Szerelemteremtő meditációk

A rendszeres meditációval könnyedén szerelmes, boldog, harmonikus életet teremthetsz magadnak.  Tovább »

Ajándék: 1 könyv + 4 hanganyag!

Kattints, iratkozz fel most, és töltsd le a könyvet azonnal! Másnap pedig érkeznek a hang- anyagok!  Tovább »

Találkozzunk az Instagramon is!

Itt minden nap egy új csodahaikut találsz, és pillanatképeket arról, hogy mi az, ami mostanában foglalkoztat.  Tovább »

Legolvasottabb
írásaim


Blog kategóriák

Korábbi írásaim