Hazugság - vasárnapi szerelmes útravaló

- Nem, nem akarom megmondani neki, hogy a Facebookon találtam meg a címét, hanem inkább azt mondom, hogy véletlenül erre jártam - magyarázta nekem lelkesen a fiatalember, így muszáj volt megkérdeznem:
- Miért gondolod azt, hogy nem mondhatod meg neki az igazat?
- Nem is tudom, talán mert attól félek, akkor megharagszik rám.
- Miért tenne ilyet? Miért haragudna meg azért, mert egyenesen válaszolsz a kérdésére? Azt, hogy valami sántít a válaszodban, úgyis meg fogja érezni ...
- Tényleg? Hát akkor ... nos ... de muszáj megmondanom az igazat?

Egyszerre szeretni való volt ez az ember, ahogy próbál a régi mintákból kikászálódni, és egyben elszomorító a gondolat, milyen sokan vagyunk, akik úgy véljük, az igazat nem lehet megmondani - akár kicsinek, akár nagynak tűnő dolgokról van szó. Egy másik férfi egyszer el is magyarázta nekem, hogy a férfiak tudattalanjában egy erőteljes tiltás rögzült erre vonatkozóan, így történhet meg az, hogy bizonyos dolgokat akkor is letagadnak, amikor már teljesen nyilvánvaló.

Én nem gondolom azt, hogy ezen a téren bármiféle különbség lenne férfiak és nők között, hanem csak azon kezdtem morfondírozni, mi motiválhat bárkit is arra, hogy a hazugságot válassza. Arra jutottam, ez is attól függ, mennyire vagyunk képesek felvállalni a felelősséget önmagunkért, az életünkért, a döntéseinkért.

Van, hogy azért hazudunk, mert félünk a másik reakciójától. Attól tartunk, ő majd nem fogja tudni kezelni az így kialakuló helyzetet, és valami baja esik. Megbántódik, elszomorodik, kétségbeesik. Ezért azzal, hogy visszatartom az igazságot, én döntök helyette, mert nem bízom abban, hogy képes lesz felelősséget vállalni az érzéseiért.

És van, hogy azért hazudunk, mert attól félünk, mi nem fogjuk tudni kezelni a kialakuló helyzetet - amelynek része a másik reakciója is. Ilyenkor attól tartok, nekem esik valami bajom - a másik valamilyen módon bántani fog: megharagszik, kritikussá válik, vagy faképnél hagy.

Ez utóbbi helyzet még azt a kérdést is felveti: Ha olyan kapcsolatban élek, amelyben nem mondhatok igazat, mert valóban, mindig agresszió a válasz, akkor vajon miért vagyok még mindig itt?

A hazugság azonban mindenképpen rombolja a kapcsolatunkat - akár kiderül, akár nem. Tudat alatt mindketten tisztában vagyunk vele, hogy sem önmagunkat, sem a másikat, sem a kapcsolatunkat nem tartjuk elég értékesnek ahhoz, hogy igazat mondjunk.

Gyógyító kérdésed mára:

• Milyen helyzetekben vagyok hajlamos arra, hogy ne az igazat mondjam?
  

Mai szerelemteremtő mantrád:

• Nyíltan és őszintén kommunikálok önmagammal és másokkal is.
  

Legyen csodálatos a mai napod is!

Szeretettel: Sarkadi Kriszta szeretetterapeuta

Olvasója vagy már az Ariadné fonalának? Ez a neve a hírlevelemnek, amelyben olyasmiről írok, amit nem találsz meg itt, a weboldalon. Kattins ide >>>, és iratkozz fel, ha szeretnél elsőként értesülni mindenről, és szívesen letöltöd az ajándékokat is, amiket küldök.

Ha szeretnél velem találkozni, akkor kattints ide: Programok és egyéni konzultáció >>>

Ha pedig ahhoz érzel kedvet, hogy meditációs cd-t vagy online kurzust vásárolj, akkor kattints ide: Vásárlás >>>