Csend - hétfői szerelmes útravaló

Vannak olyan hétvégi elvonulásaim, ahol a második nap délelőttjén mini-zarándoklatra indulunk a budai hegyekbe. Sok tényezője van annak, hogy mitől lesz egy néhány órás, vagy több napos gyaloglás zarándoklattá, ám az egyik alapvetés az, hogy miközben megyünk, csendben vagyunk. Nem beszélgetünk egymással, és nem elegyedünk szóba az esetleg szembejövő kirándulókkal. Számtalan felismerést hoz minden egyes ilyen alkalom. Ezek közül azt szeretném most elmesélni neked, amely kifejezetten a párkapcsolatokra vonatkozóan érkezett meg hozzám.

Amikor csendes gyaloglásunk közben másokkal találkozunk, ők többféleképpen reagálnak: van, aki felfigyel arra, hogy nem beszélünk, és maga is elhallgat, másoknak viszont fel sem tűnik, hogy éppen most másképp működünk, mint egy átlagos kiránduló csoport.

Egy alkalommal egy körülbelül 30 fős, éppen gyülekező csapaton kellett átvágnunk. Mivel éppen most találkoztak, érthető módon örömmel üdvözölték egymást, nevettek, beszélgettek, a csomagjaikat rendezgették. Szétszóródva az egész ösvényt elfoglalták, így kénytelenek voltunk közöttük áthaladni. Mivel én mentem elöl, nekem nyílt a legjobb lehetőségem arra, hogy megfigyeljem, kiben, mi zajlik éppen. Beszélgetésfoszlányokat, szótöredékeket, gondolatokat hallottam; illatokat és érzelmeket észleltem; sokszínűséget, kapcsolódásokat láttam.

Ám furcsa módon ők, mintha nem észleltek volna sem minket, sem azt, hogy milyen minőségben haladunk át az éppen most közös térben. Ők álltak, mi mentünk. Ők beszélgettek, mi csendben voltunk, és figyeltünk. Gondosan kerülgettük a embereket és a csomagokat. Mégis, ők voltak azok, akik időnként nekünk ütköztek. Valaki épp akkor lépett hátra, vagy épp akkor emelte a botját, vagy épp akkor hajolt le, amikor valamelyikünk éppen ott volt. A saját külső és belső "zajuktól" nem vettek észre sem minket, sem azt, hogy mi zajlik bennünk. Nem tudtak együtt áramlani velünk.

Ekkor értettem meg, hogy a kedvesemre is (vagy bárki másra) csak akkor tudok igazán mélyen ráhangolódni, és ténylegesen meghallani, amit közölni szeretne velem, ha bennem csend van. Ha nem az zakatol az elmémben, hogy én mit szeretnék mondani; én mit szeretnék kérni; én mit szeretnék elérni. Ha zaj van bennem és körülöttem, akkor nem fogom észrevenni, hogy mi történik benne, és nem leszek képes arra, amire minden helyzetben vágyom: hogy szeretetből reagáljak.

Gyógyító kérdésed mára:

• Mikor adok magamnak lehetőséget arra, hogy valóban elcsendesedjek?
  

Mai szerelemteremtő mantrád:

• A külső és belső csendből fakadó, teljes figyelmemet szentelem azoknak, akik fontosak nekem.
  

Legyen csodálatos a mai napod is!

Szeretettel: Sarkadi Kriszta szeretetterapeuta

Ha szeretnéd tudni, hogy a párkapcsolati boldogsághoz vezető utadon mi számodra a következő lépés, akkor gyere el május 6-án Párkapcsolati Gyorsszervizre!  >>>

Olvasója vagy már az Ariadné fonalának? Ez a neve a hírlevelemnek, amelyben olyasmiről írok, amit nem találsz meg itt, a weboldalon. Kattins ide >>>, és iratkozz fel, ha szeretnél elsőként értesülni mindenről, és szívesen letöltöd az ajándékokat is, amiket küldök.

Ha szeretnél velem találkozni, akkor kattints ide: Programok és egyéni konzultáció >>>

Ha pedig ahhoz érzel kedvet, hogy meditációs cd-t vagy online kurzust vásárolj, akkor kattints ide: Vásárlás >>>